Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 19. (Székelyudvarhely, 2019)

Pápay Kornélia: Beszámoló a műtárgyak esztétikai szempontból zavaró szőrmehiányainak pótlására tett kísérlet tapasztalatairól

■H

2. kép. Szálkeverés - kártolás előtt.

3. kép. Szálkeverés - első kártolás után.

4. kép. Szálkeverés - második kártolás után.

zott, vékony acéldrótból készült fog helyezkedik el, melylyel a gyapjútépés, azaz a szálak fellazításának, szálasításának folyamata könnyen elvégezhető. Kártolás közben a két kefét egymással szembe fordítva kell használni. A szálak a gördülő-húzó mozgatás hatására rendeződnek.15

15 Magyar Néprajzi Lexikon 2006., Digitális Tankönyvtár, gyapjútépés címszó.

Míg a kísérletben felhasznált különféle színű szőrök a kártolás előtt kusza kupacokban helyezkedtek el (2. kép), addig a kártolás után egymással párhuzamosan, a színek elkeveredve sokkal természetesebb hatást keltettek (3-4. kép). A szőrkiegészítések elkészítésénél az így létrejövő fátylakat (5. kép) lehetett egymásra rétegezni, majd a hordozóra rögzíteni.

5. kép. Kártolással létrehozott, különféle színű szálfátylak.

Összedolgozás, rögzítés

A szálfátylak rögzítése szárazon, mechanikai módszerrel történt. Az összedolgozáshoz a nemezelő alátét felületére16 helyezett hordozóra sorakoztatott szőrrétegeket nemezelőtűvel17, a felületre merőleges irányban kellett sűrűn megszurkálni (6. kép). A kísérlet során alkalmazott tűnemez technika esetében - szemben a vizesen történő nemezélési eljárással - nem a szőrszálak külső pikkelyes rétegének köszönhető az anyag tömörödése18, hanem a

6. kép. Tűnemezelés.

16 Háztartási szivacs.

17 Többféle méretben kapható.

18 Gyapjú esetében nedves lúgos közegben történő tűzéssel, a szőrszálon lévő pikkelyek összeakadásával tovább fokozhatjuk a tömörséget. Ezt a megoldást akkor alkalmazhatjuk, ha tudunk vizes öblítést alkalmazni az elkészült kiegészítésen.

121