Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 19. (Székelyudvarhely, 2019)

Mátyás Viktóri Beatrix: Kortárs festmények esztétikai kiegészítése - elméleti és gyakorlati problémák

meglepő módon jobb minőségűek, de a tubusos verzióban túl sok a kötőanyag, sokkal fényesebbre száradt a többi­nél. A szilkés változat jobban használható, a színezőereje is jobb. Nagyon jól alkalmazható a QoR festék, melynél nem csak marketingfogás a jobb színezőerő, és jóval mat­­tabbra szárad a gumiarábikumos akvarelleknél. Aquazol­­lal keverve még inkább beállítható a kívánt hatás. A Linei gouache túl matt az akrilfestékekhez képest, a Klucel E szintén, ezeket az akrilfestményeknél mattabb képeken lehet eredményesen használni. Az akrillal festett próbatáblák retusálásánál a leg­megfelelőbb anyagok a szilkés akvarell és Aquazol alapú festékek voltak, ezek illeszkedtek legjobban az akril matt felületéhez. A kelleténél mattabb retusanyagok (pl. Klucel E) alkalmasak lehetnek más típusú festményekhez, példá­ul az akriloknál mattabb olajképekhez és temperafestmé­nyekhez. Más vízoldható kötőanyagok is léteznek, melye­ket a szakirodalom28 szerint használnak akrilfestmények retusálásához: például a Junfunori (nagy tisztaságú hale­­nyv), a Lascaux Aquacryl (száradás után is vízzel vissza­oldható akril diszperzió), metil-cellulóz, különböző már­kanevek alatt (Methylcellulose C4000, Methocel A4M, Metylan), vagy a Mowiol 4-88 (poli(vinil-alkohol)). Anyaghasználat Kortárs művek esetében a felhasznált anyagok minősége is okozhat problémákat. Egy kortárs kép esetén már nem a művész keveri ki a festéket olajból és porpigmentből, a tubusos, felhasználásra kész festékek viselkedése hosszú­távon kiszámíthatatlan. Erre példa a következő műalkotás. Szűcs Attila Játszótér éjjel című festménye a Ludwig Múzeum gyűjteményében található (8. kép). Az olajfest­mény középső sávjában, nem sokkal az elkészülte után korai hasadások jelentek meg, ezeket a művész elmondása szerint a nem megfelelő festéstechnika okozta: az utolsó festékréteg kevesebb kötőanyagot tartalmazott, mint kel­lett volna (9. kép). A festmény a múzeum gyűjteményébe 1997-ben már ilyen állapotban került be. A restaurálást a Ludwig Múzeum restaurátor osztályán Kovácsné Gőgös Ágota végezte 2017-ben. A festmény restaurálása előtt a korábbi évek gyakorla­ta alapján a művésszel ő és Kónya Béla készített interjút a Ludwig Múzeum restaurátor műhelyében.29 Az interjú so­rán Szűcs Attila kiemelte, hogy a hasadások a kép közép­pontjában a kompozíció fókuszpontjára irányítják a néző tekintetét, ezért ezeket nem kell kiegészíteni. Azonban az ettől a területtől jobbra és balra található hasadásokat ki kellett retusálni (10. kép). Szűcs Attila a kérdéses terület­ről így fogalmazott: A körformáknál „ a repedés nem volt szándékos, csak a plasztikáját akartam kiemelni, részben színben is egy picikét más. (...) Az hogy ebben jelent meg 28 Sims - Cross - Smithen 2010., Engel - Zumbühl 2015. 29 A művészinterjúk készítése, valamint a festéstechnikára, felhasznált anyagokra vonatkozó kérdőív kitöltése már évek óta gyakorlat volt a múzeumban. 8. kép. Szűcs Attila: Játszótér éjjel (1995), Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum, restaurálás előtt. 9. kép. A festmény restaurálás előtt, részlet a korai hasadásokkal (Kovácsné Gőgös Ágota felvétele). 10. kép. A művész által megtartandónak ítélt hasadások kékkel, a retusálandók pirossal jelölve. a repedés és különösen az, hogy körülötte is, az nekem kifejezetten tetszik. Tehát azzal nem kéne foglalkozni, sőt az pont ennek a felületnek egy kicsit az irracionális játé­kát erősíti, ami egyébként amúgy is szándéka volt ennek a körnek. Tehát hogy ez nem ellenébe megy a festménynek, hanem pont annak a logikája mentén történik. ”30 30 Részlet az interjúból. 112

Next

/
Thumbnails
Contents