Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 19. (Székelyudvarhely, 2019)
Mátyás Viktóri Beatrix: Kortárs festmények esztétikai kiegészítése - elméleti és gyakorlati problémák
elveszett részek neutrális retussal lesznek kiegészítve. Azonban a digitális rekonstrukciós rajzok elkészülte után a művész mégis úgy döntött, hogy a falkép egysége miatt az elveszett részek teljes rekonstrukcióját szeretné. Ilyen mértékű beavatkozásnál az alkotó részvétele nagyon fontos, de az is szempont, hogy a rekonstrukcióval ne valami újat akarjon létrehozni, hanem valóban arra törekedjen a restaurátorokkal közösen, hogy az elveszett részek pótlása a lehető leghitelesebben történjen. Ebben az esetben a rekonstrukció megkülönböztető módon, vonalkás retussal készült, mert a formák és a színek hangsúlyosak a falképen, nem a felület minősége. Három nagyon hiányos terület volt a falképen: a falikút helye a II. fal jobb alsó sarkában, a fotós figurája a II. fal jobb felső sarkában, és a III. fal egésze, különösen a felső harmada. A fotós alakjából ugyan sok elveszett, azonban ezt a részletet egy Evergreen Review magazinból származó fotóról másolta a művész, továbbá Kenéz György 2004-ben készült felvételén ez a rész még jobb állapotban van. Ezek alapján ez a részlet nagy biztonsággal rekonstruálható volt. Az egyetlen nehezen kiegészíthető elem a narancssárga felhő volt, aminek csak egy nagyon kis részlete maradt meg, de a közelében lévő többi színes felhőformából következtethettünk az alakjára (12-15. kép). A következő problémát a vizesblokk helye jelentette: a csaptelep 1976-os eltávolítása után ezt a felületet újravakolták és fehérre festették. Ennek a rekonstrukciója jóval nehezebb volt, mivel olyan hiányt kellett kitölteni valamilyen módon, ahol sosem volt festék. A falrész részletesebb vizsgálata után azonban a festett felületen 60 cinre egymástól ovális alakú hiányok voltak felfedezhetőek, A művész kívánságának megfelelően a festmény közepén lévő repedések nem kerültek kiegészítésre, csak az ettől jobbra és balra eső területek. Az esztétikai kiegészítés akvarell retussal történt, Winsor and Newton Cotman márkájú tubusos festékkel, tömítés nélkül.31 A művész részvétele a restaurálásban A művész ritkán vesz részt a restaurálás folyamatában aktívan, a legtöbb esetben csak információval tud segíteni. Vannak olyan esetek, amikor egy elpusztult művet a művész újra elkészít restaurátorok segítségével vagy anélkül, ezeket az alkotásokat azonban inkább másolatnak tartják.32 Ezen megítélés alól azonban kivételt képeznek a kortárs falképek, amelyeket gyakran újrafestéssel restaurálnak: a művész és a restaurátorok különböző mértékű együttműködésével.33 A szerző diplomamunkája, Kemény György falképének restaurálása során - melyet Farkas Biankával, Hallai Laurával és Pintea Alizzal együtt végzett34 - is lehetőség adódott konzultálni a művésszel, ami nagyban befolyásolta az esztétikai kiegészítés mértékét. 11. kép. Secco (1971), az összes fal és a mennyezet kiterítve, restaurálás előtt. A falkép egy belvárosi lakás cselédszobájába készült 1971-ben, minden falat és a mennyezetet is beborítja (11. kép). Tulajdonosa Kőszeg Ferenc. A műről nem készült fotó a kép befejezésekor, csak visszaemlékezésekre lehetett hagyatkozni, ezért eleinte az volt a terv, hogy az 31 Kovácsné Gőgös Ágota szóbeli közlése alapján. 32 Hummelen - Sülé 2005. p. 397. 33 Rainer 2003. 34 A falkép restaurálására a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszékén, a festmény restaurátor specializáció keretében került sor a 2017/2018-as tanévben. A diplomamunka témavezetője Bóna István DLA volt. bennük csavarnyomokkal. Ezek arra utaltak, hogy a falon konzolokkal felszerelt mosdókagyló volt (16. kép). A felső szakaszon a festékréteg nagyon élesen ér véget, nem kopott, mint alul. Ebből arra lehetett következtetni, hogy eredetileg is így festette meg a művész. Erre utalt még, hogy a hiány felső részének bal oldalán egy fekete szögletes alakzat látható. Itt valószínűleg egy tükör lehetett, amit a festő ezzel a fekete formával akart térbe helyezni. A jobb oldalon a kék alapszínen egy apró fekete folt található, amiből arra következtettünk, hogy ott kezdődött az alakzat alsó része (17. kép). 113
