Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 19. (Székelyudvarhely, 2019)

Puskás Éva - Sulyok László: A Szatmárnémeti Székesegyház és Egyházművészeti Gyűjtemény bemutatása

24. kép. A kiállítás első terme. Meszlényi Gyula Egyházművészeti Gyűjtemény16 A székesegyház oldalán lévő emeletes sekrestye és orató­rium hat helyiségében foglal helyet a művelődéstörténeti és művészettörténeti szempontból számos értéknek ott­hont adó, Mészlényi Gyula püspök nevét viselő Egyház­művészeti Múzeum (24. kép). A második világháború után a vallásellenes ateista hangulat az egyház és a vallásgyakorlás visszaszorítását eredményezte egészen a kommunista diktatúra bukásá­ig. 1948-ban az egyházi iskolák államosítása valamint az egyházmegye főesperességgé való degradálása nagy­ban hozzájárultak egy védett hely kialakításához, ahová az egyházmegye területén található templomokból, plé­bániákból menekíthették az egyházművészeti tárgyakat. Ezekben a mostoha időkben vált a jelenlegi kiállításunk területe e tárgyak menedékül szolgáló otthonává. Az évek során idekerülő művek azonban a nem meg­felelő tárolási körülmények hatására nagymértékben ká­rosodtak. Szintén itt nyertek elhelyezést azok a tárgyak is, amelyek rossz állapotuk miatt szinte menthetetlennek számítottak. Az egyházmegyei múzeum megvalósításának gondo­lata már sok évvel ezelőtt megfogalmazódott, de ahhoz hogy létrejöhessen több feltételnek kellett megvalósul­nia.17 2004-ben elkezdődött a tárgyak leltározása18, kon-Az ismertetés a szerzők által korábban szerkesztett bemutatón alapszik: www.szatmariegyhazmegye.ro/Egyházmegyei Meszlényi Gyula Egy­házművészeti Gyűjtemény. 17 Puskás 2009. 18 A szatmári egyházmegye egyházmüvészeti értékeinek a leltározá­sa 2005-2007 között zajlott. A feladat megvalósításában részt vettek: Muhi Sándor képzőművész és a szerzők. zerválása, restaurálása, a kiállító helyiségek kialakítása, felszerelése, berendezése, majd 2008. augusztus 20-án nyílt meg a látogatók számára egyházművészeti gyűjte­ményi kiállításunk. Gyűjteményünk azóta is folyamato­san gyarapszik. A kiállított tárgyak felölelik az egyházművészet szá­mos területét és több csoportba sorolhatók.19 Az egyik csoportba a textíliák, liturgikus ruhák tartoz­nak, amikből gazdag anyagot sikerült összegyűjtenünk. Általában 18-20. századi darabok; bársonybrokátból, se­lyemből, osztrák és magyar műhelyekben készült, dúsan hímzett, selyem és fémszálas díszítésű papi omátusok és tartozékaik, és egyéb hímzett textilek (25. kép20). A gyűj­temény egyik legértékesebb darabja egy gazdagon fém­szálas hímzéssel ellátott kazula, mely Mária Terézia koro­názási ruhájából készült és az egri egyházmegye ajándéka. Egy szintén különleges darab a Klobusiczki Péter püspök által ajándékozott misemondó ruha, mely csontpikkelyek­kel van díszítve.21 Ugyanitt láthatjuk Meszlényi Gyula püspök miseruháját és köpenyét is. A bemutatott faszobrok és keresztek közül külön ki­emeljük egy ülő pózban ábrázolt szent alakját, mely va­lószínűleg eredetileg egy szószék oldalát díszíthette és az egyik evangélistát ábrázolja22, valamint egy faragott, ara­nyozott talpas keresztet, mindkettő a barokk korból való. 19 A kiállítás tárgyainak restaurálásában a szerzők mellett részt vettek Dinu Capotescu és Roxana Cobusceanu fémrestaurátorok, Gabriela Paul papír- és könyvrestaurátor, valamint Varga Emese textilrestaurátor a Szatmári Megyei Múzeum munkatársai. 20 Gróf Károlyi Antal selyem alapon selyem- és fémfonallal hímzett ha­lotti címerét Varga Emese restaurálta 2007-2008 -ban. 21 Meszlényi 1906. pp. 277-279. 22 Terdik Szilveszter művészettörténész szóbeli közlése alapján. 103

Next

/
Thumbnails
Contents