Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 18. (Székelyudvarhely, 2018)
Tóth Zsuzsanna: A Zárkő restaurálása
A Zárkő restaurálása Tóth Zsuzsanna A Nagyváradi Állami Színház renoválása alatt, 2010 augusztusában került elő az a fémhenger, melyet a színház építésének lezárásaként helyeztek el az épület belső előcsarnoka lépcsősorának pihenőjébe süllyesztve. A fémhengert tartalmazó üreget eredetileg vörös márvány fedőlappal zárták le, melyre, jelképesen az utolsó kő, a Zárkő elhelyezésének dátumát vésték - 1900. október 15. - mely nap akkor hétfőre esett. Érdekesség, hogy a Nemzeti Színház avatása napra pontosan 25 évvel azelőtt történt, és talán nem véletlenül, az épület küllemében is hasonlított a színházra (1. kép). 1. kép. A felújított színházépület. De lépjünk vissza az időben... A 19-20. század fordulóján Nagyvárad Magyarország egyik legpezsgőbb városa, fejlettségében csak Budapest, Zágráb és Pozsony előzte meg. A színház építése hosszú előkészítés után 1899 júl. 10-én kezdődött, a területen lévő kisajátított és megvásárolt épületek bontásával a Brémer tér északi oldalán. Az építkezés költségét teljes mértékben a város állta. A pénz elköltését felügyelő bizottság ellenőrizte. A bontással párhuzamosan kezdődött az építkezés. A területen néhány emeletes, de többségében inkább földszintes ház állt. Az építkezés folyamán, amíg a helyükre nem volt szükség, közülük néhányat felvonulási épületként használtak. A lakók kiköltöztetése nem volt zökkenőmentes, egyesek a tényleges bontás percéig nem hagyták el a lakhelyüket. Ajogbizonytalanság és a párhuzamos bontás és építkezés káosza miatt szinte bizonyos, hogy a színháznak nem volt alapkőletétele. Ezt erősíti, hogy a korabeli lapokban mind az építkezésnek, mind az avató ünnepségnek bőséges tudósítása van, de alapkőletételnek nincs nyoma. Az épületet meghívásra a bécsi Fellner és Helmer iroda tervezte. Színházépületeik egész Európában megtalálhatók.1 (A Vígszínház, a régi Nemzeti Színház, a kolozsvári Nemzeti Színház, a zürichi Opera, a bécsi Népszínház, stb.). A területen lévő házak bontási anyagát a kivitelező Rimanóczy Kálmán a színházépületre merőlegesen álló Bazár építésére használta fel, kihangsúlyozva, hogy a színház épületébe csak új téglát építenek be. A bazár építésének célja az volt, hogy az építkezésbe fektetett tőkét visszatérítse.1 2 Ugyanebben az időben, a Bazárral szemben a színház épületének másik oldalán, felépült a díszletraktár (2. kép). A színház timpanonjába Peller Ferenc által készített szoborcsoportot helyezte. Központjában Hunnia trónolt, köré a zenét, az éneklést, a komédiát és a tragédiát megszemélyesítő alakok kerültek. Lépcsőjének két oldalára a dráma és a vígjáték allegorikus nőalakjait ábrázoló szobrot állítottak a Mayer műhelyből. Az építkezés kivitelezője Rimanóczy Kálmán, Rendes Vilmos és Guttmann József volt. A színház építésekor kötelezően, a berendezést és minden iparos munkát lehetőleg helyi mesterekkel készítettek el, kivéve azokat, amelyekre helyben nem volt képzett iparosmester. A minta mindvégig a pesti Vígszínház volt (3-4. kép). A színházban villanyvilágítást építettek ki. Ez volt az első villannyal világított épület Váradon, valamint 2. kép. A színház épülete nem sokkal átadása után, a képeslap keltezése szerint (OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár NI.442). 1 Európa szerte 48 színházépületük valósult meg, sikerük titka az épületek célszerű elrendezésében, a közönség igényeit kielégítő elegáns eklektikus megjelenésében, a tűzbiztosságra törekvő tervezésben, és nem utolsó sorban a költségek viszonylag alacsony voltában rejlett. 2 E célból a bazár épületének földszintjén üzleteket, emeletén bérlakásokat alakítottak ki. 7
