Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 18. (Székelyudvarhely, 2018)
Mester Éva: Az ólmozott üvegablakok és üvegfestmények rekonstrukciójának kockázatai
évtizeddel elkészülésük után nagy részüket értéktelennek, vásárinak és használhatatlannak minősítették. Az értékválság odáig fajult, hogy olykor az ablakokat a befogadó épületek bontásával együtt tüntették el. A kibillent értékrend egyensúlyi helyzetbe kerülésében az időfaktomak fontos szerepe van. Európában az 1980-as években már kellő rálátással, objektív szemléletmóddal lehetett visszatekinteni a századforduló nagy stíluskorszakaiban készült alkotásokra - a szecessziós, jugendstil, art deco művekre. Az amerikai műkereskedelem előbb ismerte fel e műtárgyak esztétikai és kincsképző értékeit, mint a tulajdonosok. Olcsón felvásárolták a pusztulásra ítélt európai üvegfestményeket, dekoratív ablakokat a többi jelentős képző- és iparművészeti műtárggyal együtt. Jellemző módon az első - színes képekkel illusztrált könyvet nem művészettörténész szakember írta a német jugendstil ablakokról, hanem egy műkedvelő tanár-házaspár adta ki a Német Szövetségi Köztársaságban az 1970-es évek végén, a hosszas gyűjtőútjaikon felfedezett legszebb művekről. A kiadvány hírértéke valósággal berobbant a köztudatba, ezután a szakemberek is rávetették magukat a témára. A szovjet blokkhoz tartozó Magyarországon a hivatalos ideológiát követve eleve kötelező volt elfordulni a szecesszió polgárságának ízlésvilágától. A politikai megkötöttségek diktálták a hivatalos értékrendet - a szocialista realizmust. Ebben az időben számos épen fennmaradt szecessziós és historikus stílusú üvegablakot és üvegmennyezetet vertek ki, törtek össze lakóházfelújítás címszó alatt hatósági előírásra. A Budapest V. kerület Báthori utcai Vidor Emil által tervezett szecessziós lakóépület lépcsőházát az 1980-as évekig színpompás üvegkompozíciók díszítették.2 A Fővárosi Ingatlankezelő Vállalat egy tollvonással elrendelte az állami tulajdonban lévő épület felújítását, amely a lakók tiltakozása ellenére a teljesen ép ablakok kiverésével kezdődött. Ma csak az ablakkeretek üveg alosztásaiból következtethetünk arra, hol voltak a bordűrök és hol lehettek az állatos és madaras kompozíciók. Szerencsésebb esetben az épületkarbantartások ürügyén nem minden színes üvegablakot és díszüvegezését semmisítették meg. A megmaradt üvegek alapján az 1990 es évektől a korábbi bérlők tulajdonossá válásával számos belvárosi lakóépület teljes díszüvegezését restauráltatták. A hiányzó fragmentumokat részleges, vagy teljes rekonstrukcióval pótolták. Ezek az üvegek részleteikben sok hipotézist tartalmaznak ugyan, de együttes megjelenésükkel visszahozzák az épületbelsők egykori megjelenését (3. kép). Történeti visszatekintés. Értékmentés a 19. század első felében A reneszánsz háromdimenziós térábrázolásával elkezdte kiszorítani, a barokk pedig túldimenzionált belső tereivel végképp száműzte az üvegfestményeket épületeiből. Az 2 Gerle et al. 1999. 3. kép. Részlegesen rekonstruált ablak. Budapest VI. Hajós utca, Napóleon udvar lépcsőház (1905). üvegfestészet egyfelületű síküvegre festve, a táblaképfestészet és porcelánfestés aprólékos stílusát és technikáját követve élt tovább. Az egykori műhelyek megszűntével a hagyományos üvegfestészet feledésbe merült. A vandalizmus nagymértékű pusztításai nyomán megsemmisült ablakok helyett - már csak az épületek lezárhatósága és fizikai védelme miatt is — újakat kellett készíteni a templomokba, palotákba, közintézményekbe. Lázas kutatómunka kezdődött a régi receptúrák felkutatására és értelmezésére, melyre az erősen romlásnak indult középkori üvegfestmények restaurálása és a természetes avulás folytán elpusztult fragmentumok szakszerű pótlása miatt is szükség volt. A töredékes ismeretek bővítése nagyszámú kísérletezést kívánt és sok buktatóval járt. Nemcsak az egykori technikák és a festékek komponensei vártak újrafelfedezésre, de magát a festhető, a festéket jól befogadó tartós, minden szempontból megfelelő üveg alapanyagot is ki kellett kísérletezni, reprodukálható módon létre kellett hozni. Előfordulhat, hogy a 19. században készült új fragmentum napjainkra rosszabb állapotba került, mint a 71
