Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 18. (Székelyudvarhely, 2018)

Mester Éva: Az ólmozott üvegablakok és üvegfestmények rekonstrukciójának kockázatai

4. kép. Lukács evangélista, Krisztus siratása 5. kép. Katherinenkirche Oppenheim, kórusablak, színes kartonrajz,

c. ablak részlete, Kölni dóm, 1847. Franz Hubert Müller 1823.5

középkori eredeti részek. A tárgyrestaurálásnál elvárható megkülönböztetés a régi és az új részek között így eleve adottá vált az ebben az időben létrejött műveken.

1827-ben I. Lajos király Münchenben megalapította a Königlichen Glasmalerei-Anstaltof1 (4. kép). Rövid időn belül Európa-szerte jelentős üvegfestő műhelyek alakultak a feladatok ellátására.3 4 A franciaországi Sevres-ben Viollet-le-Duc iránymutatásai alapján - aki a gótikus üvegfestészetet tekintette mintának - létesül üvegfestészeti intézet, ahol purista szemléletmódban, gótikus formajegyekkel készültek az üvegablakok. A gazdasági és politikai helyzet kedvezett az évszázadokkal korábban

3 Müncheni Királyi Ovegfestészeti Intézet. Glasmalerei 1993.

4 Mester 2000.

abbamaradt gótikus katedrálisok kiépítésére. Sok más példa mellett a kölni dóm is ekkor kapta meg ma is látható kéttomyos, impozáns arculatát.

A nagy építkezésekkel, a purista helyreállításokkal egy időben a templomok hiányzó üvegfestményeit is pótolni kellett új tervezésű historikus felfogásmódban készített ablakokkal. Ezekhez segítségül lehetett hívni a templom felső regisztereiben megmaradt eredeti részeket, melyeket a vandálok lövedékei már nem értek el - támpontot adva a kompozíciók megválasztására, a színek kiválasztására, a festési módokra, az ólmozási-, beépítési megoldásokra és sok más jellemző készítési műveletre (5. kép).

5 Dölling 2007. p. 16.

72