Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 18. (Székelyudvarhely, 2018)
Madarászné Gorej Judit: Oszlopos állóóra restaruálása
nika működésének alapelveivel is tisztában kellett lenniük. A számlapon lévő órásmester neve egy egyházi feljegyzéseket tartalmazó családfakutató honlapon megtalálható volt, mely szerint Mathias Samwald Ausztriában, Wartmannstett-ben született 1779. szeptember 17-én.1’ A miskolci adattár feljegyzéseiben megtudható róla, hogy órásmester, Nyitra városából 1811-ben költözött Miskolcra, ahol előmutatta a tanácsnak a Nyitráról kapott bizonyságleveleit.13 14 15 Az óraszerkezet hátoldalán lévő órásmester Joseph Graff 1729-ben született Prágában, 51 éves korában halt meg, termékeny szakmai élete volt, több munkája napjainkra is fennmaradt.1' Készítéstechnikai megoldások, anyagvizsgálati eredmények16 Az óraház kialakításához tömör hársfa elemeket használtak, ami viszonylag súlyossá tette a tárgyat. Az alkatrészek összeállításánál nem vették figyelembe a fa anatómiai irányát és ággöcsöt tartalmazó faanyagot is felhasználtak. Az alkatrészek deformálódtak, rések, repedések, pontatlan illeszkedési vonalak alakultak ki. A tömörfa egységek találkozásánál legtöbbször nem készítettek csapozásokat, a vésővel, gyaluval megdolgozott sima felületeket enyvvel egymáshoz ragasztották. A talapzaton egy esetben alkalmaztak lapolást, míg kettős fecskefark alakú idegen csap beeresztésével készült szélesítő toldást több helyen is (17. kép). Az óradob íves tartóelemeit egyenes beeresztéssel rögzítették, az alkatrész teljes vastagságában. 17. kép. A talapzat összeillesztési módja röntgenfelvételen (Horváth Mátyás felvétele). 13 http://familysearch.org./ark:61913/l:lVZL6H2V 14 Az információ a miskolci levéltár munkatársától Bodnár Tamás levéltárostól származik. 15 Abeler2010. p. 189. 16 A festékrétegeket Vihart Anna DLA - az MKE, Restaurátor Tanszék oktatója - segítségével mikroszkópos keresztmetszet-csiszolatokon, a pigmenteket pormintákon vizsgáltuk. 18. kép. Az aranyozásból vett minta rétegfelépítése alulról: hat sávban felhordott alapozás, bólusz, arany, két réteg fehérjetartalmú bevonat (mikroszkópos keresztmetszet csiszolat, szerző normál és UV-lumineszcens felvétele). 19. kép. A szürkéskék márványozásból vett minta rétegfelépítése alulról felfelé: ólomfehér tartalmú alapozás, áttetsző, kötőanyagban gazdag réteg, világosszürke, rajta sötétebb szürke réteg, mindkettő ólomfehér és faszén-fekete tartalmú, két réteg fehérje alapú bevonat (mikroszkópos keresztmetszet csiszolat, szerző normál és UV-lumineszcens felvétele). 20. kép. A vörös márványozás felépítése alulról felfelé: fehér, kissé áttetsző alapozás, vörös festékréteg (vasoxid, grafit és aprószemű, kettőstörő vörös pigment), két réteg fehérjealapú bevonat (mikroszkópos keresztmetszet csiszolat, szerző normál és UV-lumineszcens felvétele). 21. kép. Szoborról vett fehér minta rétegszerkezete alulról felfelé: kréta töltőanyagú alapozás, ólomfehér és krétatartalmú réteg, ólomfehér réteg (mikroszkópos keresztmetszet csiszolat, szerző normál és UV-lumineszcens felvétele). 52
