Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 18. (Székelyudvarhely, 2018)
Madarászné Gorej Judit: Oszlopos állóóra restaruálása
15. kép. Kezét áldásra emelő Krisztus alak (Nyíri Gábor felvétele). 16. kép. Az óradob tetején lévő figurális kompozíció (Nyíri Gábor felvétele). Ha sekrestyében állt az oszlopos állóóra, az megmagyarázná a kifüggesztéséhez készített lyukakat a talapzat oldalán és hátoldalán, valamint az óradob enyhén, a néző felé dőlését, hogy kissé magasabbra téve is jól látható maradjon a számlapja. Az óraházon elhelyezett figurális kompozíció egyik lehetséges magyarázata szerint, a párkányzat szélein ülő alakok apostolokat ábrázolnak, amelyekből kettő maradt fönn és további kettőnek megmaradt a helye. Ajobb oldali alak mintha lenézne a talapzatra és figyelné az eseményeket. Mezítlábas alakjuk az alázatot, kopaszodó fejük és hosszú szakálluk aggastyán mivoltukat és az ezzel járó erényt, a bölcsességet sugallják. Az óradob feletti mezőben Jézus alakja látható, jobb kezét áldásra emelve néz ki egy ház nyitott ablakán, melynek zárva az ajtaja (15. kép). A ház lehet Isten háza, amely megfelelhet az Egyháznak, a nyitott ablak Istennel való imaközösséget, a zárt ajtó a külvilág és a belső tér közötti határvonalat jelentheti. A Jézus alak bal oldalán a hatalmi szimbólumot is jelentő lándzsát tartó római katona áll, hatalma a Jézus által legyőzött világ múlandó hatalma csak. Egyúttal Passió-jelkép is a Jézus oldalát megnyitó lándzsa. Jobb oldalán három tanakodó ember, ők a tanítványok lehetnek. A jelenet két oldalán egy-egy furcsa fa, amelyeknek nagy levelei hasonlóak a talapzat közepén lévő aranyozott faragáson lévőkhöz, ahol szőlőfürtök is lógnak mellettük. Ezek szőlőlevelek, a fák tehát feltehetően a szőlőtőkét jelenítik meg, amire Jézus azt mondta: „Én vagyok a szőlőtő, Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz gyümölcsöt, lemetsz rólam, azt pedig amely terem, megtisztítja, hogy még többet teremjen” (János evangéliuma 15/1-11). Felül sziklás tájon üldögélő várakozó emberek, nő, gyermek és aggkorú férfiak, akik felfelé szegezik tekintetüket, egy gyermek lefelé mutat Jézus irányába. A gyermeket kivéve, mindkét sáv alakjai felfelé tekintenek. A hiányos oromzaton egykor talán Krisztus színeváltozását vagy mennybemenetelét ábrázoló jelenetet lehetett látni (16. kép). A kompozíció sziklás táj közé van helyezve. A szikla, minősége révén jelképezi a stabilitást, tartósságot, halhatatlanságot, a statikus élet szimbólumát.10 11 Mivel mindez egy óraház dísze, összekapcsolódik a mondanivaló és a tárgyfunkció, Isten országa és az idő mérése között kapcsolat jön létre, mivel az idővel kapcsolatban Jézus tanítása azt mondja: „Beteljesedett az idő és már közel van Istennek országa” (Márk evangéliuma 1/15). Az oszlopos állóóra alkotói A tárgy készítőjének és megrendelőjének felkutatását nehezítette az a tény, hogy Magyarországon a 18. században nagyon ritka esetben látták el a berendezési tárgyakat mester- vagy manufaktúrajelzéssel, kastélyinventáriumok jelével, mint ahogy az Európában szokás volt. Manufaktúra- vagy műhelynaplók, megrendelőkönyvek, számlák sem maradtak fenn, melynek egyik oka a két világháború okozta pusztulás és anyagmozgás, másik oka, hogy nem volt olyan kiépített rendszere az adatok rögzítésének, mint Nyugat-Európában.11 Nagy segítség lett volna, az un. „Fügedi jegyzékben”12 tovább kutatni, de a több kötetet kitevő jegyzék csak akkor nyújt segítséget, ha a tárgy származási helye tudható. Ez esetben még ennyi adat sem állt rendelkezésre. A tárgy alapos vizsgálata után nem lehetett egyértelműen kijelenteni, hogy egy vagy több mester munkájáról van szó. A korpusz kissé durva kialakítása és a szobrocskák finom vonalai között lévő különbségek alapján két különböző mester munkájának tűnhet. Mindenesetre a faszerkezet kialakítása és díszítése olyan készítőkre utal, akik ismerték az oltárépítő asztalosok és oltárfestők munkamódszereit. Mindemellett, természetesen az óramecha-10 Pál - Újvári 2016. p. 71. 11 Szabolcsi 1972. p. 9. 12 Amennyiben a tárgy kastély berendezése volt, itt esetleg megtalálható. A II. világháború és az azt követő időszak megtépázta a kastélyok berendezését, az értékek mentése érdekében Fügedy Erik miniszteri biztos tett lépéseket. A Veszélyeztetett Magángyűjtemények Miniszteri Bizottsága a kulturális emlékek további pusztulásának megakadályozása és felmérése érdekében hozott hivatal, több kötetes jegyzéket is készített, az un.’Tügedy jegyzéket”, ahol felsorolja kastélyok szerinti csoportosításban a megmentett tárgyakat. 51
