Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 17. (Székelyudvarhely, 2017)

Kovács Petronella: Kriptafeltárások restaurátor szemmel

rendszer7 kialakításakor figyelembe kell venni az épület éghajlati viszonyait, a benne lévő helyiségek méretét és funkcióját, az ott tárolt tárgyak mennyiségét és alapanya­gaikat, valamint elhelyezésüket is.8 A legjobb minőségű, kis hibaszázalékkal mérő, gondosan beállított műszerek meghibásodása is okozhat azonban problémát, e téma­körben több esettanulmány számolt be elromlott műszaki berendezések nyomán megváltozott mikroklíma hatására műtárgyakban keletkezett nagymértékű károkról. Nem minden történelmi épület, kiállítás és múzeumi raktár jól felszerelt a páratartalom- és hőmérséklet állandó szinten tartásához szükséges berendezésekkel, ezért kli­matikus paramétereik erősen függnek a külső éghajlati és időjárási viszonyoktól.9 Ráadásul váratlan események - csőtörés, nagy esőzések, egyes természeti katasztrófák - ronthatják az amúgy se ideális körülményeket. Mindezek elősegíthetik a műtárgyak biológiai megfertőződését, ese­tenként a rajtuk vagy bennük lévő mikroorganizmusok feléledését, szaporodását.10 11 * Mikroorganizmus telepek - biofilmek Környezetünkben bárhol, a műtárgyakon is lehetnek gyak­ran csak pásztázó elektronmikroszkópos (SEM) vizsgá­latokkal kimutatható „alvó” mikroorganizmusok. Rövid ideig tartó magasabb páratartalom elég ahhoz, hogy ezek „felébredjenek” és fejlődni kezdjenek (2—4. kép). 2. kép. Erősen károsodott, korrodálódott hártyaarany fonal11 egy 14. századi szövettöredékről (Járó Márta felvétele). Nagyon párás vagy nedves körülmények, valamint szerves és szervetlen tápanyagok jelenléte lehetővé teszik összetett biológiai települések ún. biofilmek létrejöttét 7 A nemzetközi szakirodalomban: heating, ventilating and air conditio­­ning/HVAC. 8 Nem ajánlott pl. szigorúan alkalmazni az egyes anyagfajtákra elő­írt hőmérséklet és páratartalom értékeket (Michalski 1993.), például, ha az adott tárgy kezelése megváltoztatta anyagainak tulajdonságait. Megfigyelték, hogy ugyan a zárt polcokon, szekrényekben, vagy dobo­zokban tárolva a műtárgyak kevésbé porosodnak, de esetenként a mik­roorganizmusok szaporodásának kedvező mikroklíma alakulhat ki. Valentin 2007. p. 13. 9 Abdel-Kareem 2010. 10 2011-ben, a pár évvel azelőtt üvegszállal és gipszkartonnal felújított temesvári Bánát Múzeum raktárában Közép-Európa legjobban megőr­ződött madárgyűjteménye szenvedett nagymértékű károsodást, bioló­giai fertőzést felhőszakadás következtében történt beázástól. M. Kiss 2011. Magyarországi eseteket ld. Kastaly 2010. 11 A hártyaarany fonalat a középkorban használták szövéshez, hímzéshez. Állati eredetű hártyát (pl. az áttetsző, vékony kolbászbelet vagy a mar­havakbél „burkát”) aranyozott ezüstfusttel borították, keskeny szalago­kat vágtak belőle és lenfonalra fonták. 3. kép. SEM felvétel (600x) a 2. képen látható hártyaarany fonal felületéről (Gondár Erzsébet felvétele).12 a legkülönbözőbb felületeken.13 Ezek egy, vagy akár többfajta mikroorganizmusból is állhatnak. Lehetnek ben­nük baktériumok, archeák, protozoák, gombák és algák, melyek csoportjai specializált anyagcsere-funkciót látnak el a biofilmben (5. kép). A biofilm kialakulásának első lépése a planktonikus mikrorganizmusoknak a tárgy felületén való megjelenése, elsődleges megkötődése és kolóniák képzése, a követ-4. kép. Tovább nagyítva a 3. képen látható felületet, különböző sprórák és hifa-fonalak figyelhetők meg a SEM fotón (2000x), (Gondár Erzsébet felvétele). kező fázis az általuk termelt extracelluláris polimer anya­gokba14 történő beágyazódásuk, ami már irreverzibilis megkötődést jelent. Ebben a poliszaharidókat és fehér-12 Járó-Gondár (1988). p. 265. 10 kép. 13 Akár a restaurátor műtermekben, kiállítótermekben, raktárakban hasz­nált párásító és klímaberendezésekben is, ezért ezek rendszeres kar­bantartása igen fontos. Bővebben: https://www.condair.hu/battle-aga­­inst-biofilm. 14 Extracellular polymeric substance (EPS). 23

Next

/
Thumbnails
Contents