Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 17. (Székelyudvarhely, 2017)
Kovács Petronella: Kriptafeltárások restaurátor szemmel
Részecske méret FÓ lerakódási régiók Allergiás ártalom 5. kép. SEM felvétel (a) extracelluláris polimer anyagok (EPS), (b) gomba hifa (C) baktériumok mikro-kolóniái (coccus-ok), (d) gombaspórák. fi. kép. A biofilm fejlődése: (1) elsődleges megkötődés, (2) irreverzibilis kötődés, (3) a biofilm érése I, (4) a biofilm érése II és (5) visszaalakulás. (Az illusztáció: Keith Kasnot, Scientific American 2001. Courtesy of Philips Oral Healthcare) jéket tartalmazó nyálkás közegben meg tudnak telepedni olyan mikroorganizmusok is, melyeknek az adott tárgy anyagai egyébként nem jelentenek megfelelő tápanyagforrást. A biofilm érése során növekszik és kialakul jellegzetes szerkezete, majd bekövetkezik a benne élő sejtek diszpergálása, szétszóródása, lehetővé téve ezzel újabb planktonikus sejtek megtelepedését és biofilmekké alakulását (6. kép). A biofilmben élő mikroorganizmusok módosult szerkezetük és a védelmet nyújtó EPS mátrix miatt sokkal kevésbé érzékenyek környezetük változásaira (időszakos tápanyaghiány, pH-változások, stb.), ezért jobban ellenállnak a fertőtlenítési módszereknek, mint a külön megjelenő (planktonikus) baktériumok, algák vagy gombák.15 A mikroorganizmusok egészségkárosító hatása A restaurátoroknak különböző helyekről - gyakran pincéből, padlásról, régészeti ásatásokból, kriptákból - múzeumba vagy más gyűjteménybe kerülő tárgyakkal kell 15 Az újabb kutatások középpontjában az anti-biofilm vegyilletek állnak, melyek meggátolják a biofilm képződését és/vagy diszpergálást indukálnak, ezáltal a mikroorganizmusokat eltávolítják az azokat védő közegből (EPS), és indukálják a sejtmódosulást a biofilm-sejtekből a metabolikusan aktívabb és antimikrobiálisan érzékeny planktonikus sejtekre. Alexander - Schiesser 2017. pp. 191—196. • Rhinitis Asthma • Alveolitis 1. ábra. A részecskeméret és az ártalom kapcsolata. Zala 2012. alapján. dolgozniuk. Ezeken - anyaguktól és lelőhelyük körülményeitől függően - különböző mikroorganizmusok, vagy bonyolult biofilmek lehetnek. A mikroorganizmusok túl azon, hogy a fertőzött műtárgyak biodegradációját, anyagaik lebomlását, elváltozását okozhatják, más tárgyakra is veszélyt jelentenek. A levegőben egyik tárgyról a másikra kerülve új fertőzést válthatnak ki különböző részeik is, pl. a gombaspórák, gombafonalak, stb. Bizonyos gombák és baktériumok pedig potenciális kórokozói az embernek, többek között az Aspergillus, Botrytis, Penicillium, Chaetomium, Altemaria, Cladosporium, Geotrichum, Mucor, Trichoderma, Rhizopus és Fusarium nemzetségek egyes fajai okozhatnak különböző betegségeket.16 A legtöbb gombaspóra kis mérete - 2-10 pm - miatt be tud hatolni a hörgőkbe, míg a 10 pm-nél nagyobb részecskék az orr és a torok nyálkahártyájába (1. ábra). A baktériumok között a Bacillus nemzetség fajai, valamint a Bacteroides, Clostridium, Pseudomonas, Streptococcus, Staphylococcus és a Micrococcus egyes törzsei okozhatnak allergiás problémákat és más betegségeket. A sugárgombának is nevezett Actinomyces szintén az egészségre veszélyes baktériumok csoportjába tartozik.17 A környezeti feltételek és a spórák köbméterenkénti száma határozza meg a fertőzés kockázatát.18 Ezt a műtárgyak begyűjtésekor, a régészeti feltárásokon, a restauráláskor és a műtárgyak tárolása, kiállítása, a megelőző mütárgyvédelmi feltételek kialakítása során egyaránt figyelembe kell venni. Az egészségi kockázatokról nagyon kevés kutatás folyik a kulturális örökség 16 A. glaucus, A. nidulans, A. flavus, A. fúmigatus, A. niger, A. tamarii, P. brevicompactum, C. globosum, A. tenuis, C. herbarum, F. oxysporum. Valentin 2010. p. 17 P. aeruginosa, S. viridans. Valentin 2010. p. 3. 18 Valentin 2007. p. 13. Kimutatták, hogy bizonyos esetekben minimális mennyiségű spóra, is okozhat súlyos allergiás reakciókat pl. Altemaria alternata esetében 100/m3 és Cladosporium herbarum esetében 3000/m3. 24
