Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 17. (Székelyudvarhely, 2017)

Békési-Gardánfalvi Magdolna - Hofmann Tamás - Fehér Sándor: Pásztázó elektronmikroszkóp energia-diszperzív röntgen-analizátorral (SEM-EDX) anyagvizsgálati módszer alkalmazhatósága régészeti textile szál- és színezékvizsgálatában I.

A standardele jelölése: textilek:

Gyl = gyapjú nem szőtt anyag, (nemez),

Gy2 = gyapjúszövet,

S = selyemszövet,

L1 = lenszövet,

P = pamutszövet

pácok:

TI és T2 = KA1(S04)2- 12H20,

Cul és Cu2 = CuS04-5H20,

Fel és Fe2 = FeS04 7H20,

Sn = SnCl2-2H20, Cr = K2Cr,07, KTLN = kezeletlen (csak főzött)

A TI és T2, Cul és Cu2, valamint az Fel és Fe2 jelölések ugyanazon fémsó különböző töménységű oldatát jelentik, a témával foglalkozó szakirodalmi adatok alapján.

2. kép. Az SEM-EDX vizsgálatokhoz használt pácolt standard minták (Gardánfalvi M. felvétele).

lességük 10-30 pm. Az érett pamutszál keresztmetszete vese alakú, belül bélüreg található. Érés alatt a szál a zárt tokban hullámosán fejlődik ki, emiatt a szálfalat alkotó fibrillák elcsavarodnak. Ez a csavarodottság mikroszkóp alatt jól kivehető a szál hosszanti képén (3. kép). A pamut elemi szál egy sejtből áll. Kémiai összetételét tekintve a nyers pamutszál anyagának nagyjából 90 96%-a cellulóz. Ezen kívül tartalmaz kevés fehérjét, viaszokat, fémoxidokat, pigmenteket, stb.

Len • A szálasanyagot a len növény {Linum usitatissimum) szárából nyerik, a lenrost háncsrost. A pamuttal ellentétben a len elemi sejtjei (a sejtek hossza 5-70 mm, átmérőjük 8-60pm) nem függetlenek egymástól, hanem rostokat alkotnak (sejtnyalábok). Ezek keresztmetszeti képe sokélű prizma. Hosszanti képe mindkét végén elhegyesedő szálat/köteget mutat, továbbá megfigyelhetők ún. eltolódások, keresztirányú vonalak (4. kép). A rostban a sejtnyalábokat poliszacharidok, gyanták, mézgák és egyéb anyagok ragasztják össze. Összetétele: 65-80% cellulóz, viaszok, pektin, lignin, szerves savak, ásványi anyagok, stb. A háncsszálak rostjait a fonalkészítést megelőzően feltárják. Ennek célja, hogy a sejtnyalábokat és a szálakat minél jobban szét tudják választani.

Kender • {Cannabis sativa) növényi rostszál, mely a lenhez hasonlóan több összetapadt sejtnyalábból áll. A nyalábokat ebben az esetben is szögletes (bár a lennél lekerekítettebb) keresztmetszetű, bélüreges elemi sejtek alkotják. A sejtek a lennel ellentétben elvastagodott szálvégződést mutatnak. Szintén megfigyelhetők keresztirányú vonalak. A kender rostjait is feltárják fonalkészítés előtt, melynek eredményeként a sejtnyalábok, szálak jobban szétválaszthatok, valamint a szálas anyag valamenynyire lágyul is. Erős, ellenálló anyag. Összetétele a lenhez hasonló, nagyobb lignin-tartalommal.

3.3.2. Állati eredetű szálak-fehérje alapúak

Selyem • Általában a hemyóselymet, a selyemlepke {Bombyx mori) hernyójának mirigyváladékát jelenti. A selyemhernyó lárvája bábosodáskor kettős szövőmirigyéből sajtolja ki azt a váladékot, amely a mirigyből kilépve, a levegőn megszilárdul. Ez a mirigyváladék egy túltelített fehérjeoldat, amelyben a préselés eredményeként a fibroin polipeptid láncok párhuzamosan helyezkednek el. A mirigynyíláson két fibroinszál préselődik ki, melyeket a selyemenyv (szericin) ragaszt össze és borít be. A selyemszál általános összetétele: 60-63% fibroin, 20-23% szericin, zsírok, gyanták, ásványi anyagok. A szál keresztmetszete lekerekített sarkú háromszögre hasonlít, a szál oldalai szinte laposak, sok fényt vernek vissza, ez adja fényüket. Hosszanti mikroszkópi képük jellegtelen (5. kép).

A hámtalanításkor bekövetkezett súlyveszteség pótlására (hogy az anyag esése szebb legyen) a selymet szervetlen sókkal, cukrokkal, tanninokkal kezelik - így állítják elő a nehezített selymet.

Gyapjú (és szőr) • A juh {Ovis aries) testét borító, összefüggő bundát alkotó szőrzetét jelenti. A gyapjút felépítő fehérje a hélikus szerkezetű a-keratin, mely sok nagy oldalcsoportú, valamint kéntartalmú aminosavból épül fel. A mosott gyapjúszál kb. 80% keratint, 17% egyéb fehérjét, gyapjúzsírt és különböző anyagokat tartalmaz. Morfológiailag három különböző sejtszerkezetű részből épül fel, melyek a következők: kutikula (pikkelyréteg), kortex (kéreg), medulla (bélüreg). Keresztmetszeti képe közel kör alakú. Az elemi szál számos sejtből áll, hengerszerű, elvékonyodó végű. A gyapjúszálak jellegzetes tulajdonsága, hogy felületük pikkelyes és a szálak hullámosak (6. kép). A különböző gyapjúfajták kémiai összetételben alig mutatnak eltérést, így azonosításukat elsősorban a fizikai megjelenési formák segítik.

16