Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 16. (Székelyudvarhely, 2016)
Mester Éva: Az erdélyi történeti üvegablakok túlélésének esélyeiről
20. kép. Középelem mangánnal színezve, restaurálás előtti állapot. épület már össze is dőlt. Ahol folyamatos maradt a templomok használata és fennmaradt a vallási közösség, az uniós és egyéb pénzforrások felhasználásával megkezdődhettek a műemléki helyreállítások. Ezek régészeti kutatásokkal és restaurálási feltárásokkal párosulva értékes leleteket hoznak a felszínre - az átvakolt, átfestett falfelületek alól falképek kerülnek elő, egykor befalazott ablaknyílások és faragott kőtagozatok válnak ismét láthatóvá. Restaurálásuk, konzerválásuk általában széleskörű szakmai érdeklődéssel és nagy körültekintéssel valósul meg. Gyakran azonban nem ez történik az általában a szem előtt lévő régi, vetemedett, üveghiányos, szakadozott ólomhálós, díszítés nélküli, puritán, geometrikus alosztású, tányérüveg, méhsejt, rombusz vagy négyzetháló-mintás ablakokkal, melyeken befúj szél és beesik az eső. Pedig ezek a szerény megjelenésükkel gyakran évszázadokat is átvészeltek. Az egyes üvegdarabokat összetartó fémsínek nagyon tartósnak bizonyulnak a jól megválasztott anyagösszetételnek és a gondos kivitelezésnek köszönhetően. Ezek a mára már műtárgyaknak minősülő épülettartozékok fontos információkkal rendelkeznek készítési korukról, műhelyeikről és mestereikről. A rendszerváltás óta az emlékanyag komoly veszélybe került. A raktározott, sérült darabok kihullanak a köztudatból és szemétbe kerülhetnek az időszakos lomtalanításokkor. Ezzel örökre elveszíthetjük tárgykultúránk e hiteles tanúit.A díszítés nélküli történeti ablakok kutatásának jelentősége A régi, díszítés nélküli, egyszerű hálómintás ablakokkal, keletkezésük körülményeivel, az épületekkel való kapcsolatukkal, beépítési módozataikkal jellemző károsodásaikkal, restaurálásuk módjával, megmentésük fontosságával a hazai szakirodalom mindeddig érdemben nem foglalkozott. A 19. és 20. századi ablakok üveg alapanyaga, az ólomsínek összetétele teljesen eltér a két-, háromszáz-, olykor négyszáz évnél is idősebb ablakokétól. Az ólmozással foglalkozó vállalkozók, akiket rendszerint felkeresnek a műemlékvédelmi szakemberek - általában szakiparosok. Nem ismerik a restaurálás nemzetközileg elfogadott etikai szabályait12, ezért nem értik az ablakok történeti jelentőségét, és nincsenek tisztában a hiteles megőrzés fogalmával, amely az eredeti anyagok (üveg és fém) és az eredeti készítéstechnika megőrzésében és az egykori beépítési módban ölt testet. A hiteles megőrzés, konzerválás és restaurálás nagy tapasztalatot, elméleti és gyakorlati tudást igényel - nemzetközi mércével is értékelhetően a restaurálást minden mozzanatát visszakereshetően dokumentálja. Fárasztó, hosszadalmas és nem látványos munka ez. A szakipari módszerek még a festett ablakrészeket sem őrzik meg, a lepergett, vagy sérült eredeti festéseket nem rögzítik, helyette újat festenek, az eredetit kidobják. A törött üvegeket nem ragasztják, újjal pótolják. A régi ólomsíneket lefejtik az eredeti üvegdarabok körül, az egész mezőt újra ólmozzák. így egy látványos új ablak születik, melynek kevés köze van az eredetihez - sem esztétikai sem történeti értéke nem hiteles. Sok esetben a megbízó örül, lám az ócska régi ablak helyett újat kapott, a piszkos elfeketedett ólomsínek helyett fémesen csillogót, új üvegekkel feldúsítottat kapott vissza. Eszébe sem jut, hogy egy ilyen beavatkozással a műtárgyak régiségértéke brutálisan lecsökken a szakszerű restaurálással ellentétben, amikor a műtárgy valós kora megmarad, nem akar fiatalabbnak tűnni keletkezésének idejénél. Ekkor nem csak az eszmei érték nő meg, de felértékelődik kézzelfogható, fizikai valósága is. Vajon a középkori katedrálisok ősi ablakait ma hogyan csodálhatnánk, mennyi eredeti rész maradt volna meg, ha ezeket az anyagokat minden felújításnál újakkal pótolták volna? Emst Bacher az üvegrestaurálás nemzetközileg elismert szaktekintélye részletesen leírja az üvegelemek megőrzésének módszerét. Az ólomsínek megtartásáról így nyilatkozik ”Az eredeti ólomsínek minden esetben megőrzendők. Az ólomsínek sérüléseit ki kell egészíteni, ki kell javítani. A törött forrasztási csomópontokat át kell forrasztani.”13 Szó sincs arról, hogy ki kellene cserélni azokat. Ugyanígy kiáll az eredeti beépítési módok mellett is. Az üvegrestaurálással foglalkozó nemzetközi kollokviumok - melyeknek korábban szervezője és irányítója volt — tematikusán tárgyalják az aktuális problémákat. Ezekről a rendszeresen megjelenő kiadványok időről-időre beszámolnak. így minden szakember tájékoztatást kaphat a nemzetközileg jónak tartott beavatkozási módokról, az új anyagokról és eszközökről, azok ajánlott mértékéről és lehetőségeiről.14 A szakképzettség megkövetelése a régi ablakok helyreállításában, védelmében A középkori freskók, falképek restaurálását, szakszerű és hiteles helyreállítását nem szobafestő kisiparosokra, hanem szakképzett falkép restaurátorokra bízzuk a templomokban. A történeti üvegablakok helyreállításánál nem mindig ilyen egyértelmű ez a követelmény. Az utolsó órában vagyunk, mivel a helyreállításoknál az épületek fűtését, korszerű klimatizálását előírásszerüen el kell végezni. A hőszigetelésnek fontos része az ablaknyílások és ajtók szigetelése. Minden esetben egyedi megoldásokat kíván 12 Velencei karta. 13 Bacher 1985, Bacher 1993. 14 Corpus Vitrearum: http://www.corpusvitrearum.org/ 64
