Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 16. (Székelyudvarhely, 2016)
Mester Éva: Az erdélyi történeti üvegablakok túlélésének esélyeiről
erősítették. így biztosították a mezők statikai életképességét, a vetemedések elkerülését. Az ablakkeretekkel feltehetően azonos korú huzalos és buborékos üvegelemek meglepően jó állapotban vannak - a mérhetetlen szennyeződést leszámítva - csak néhány hiány vagy törés fordul elő. A kovácsoltvas tartozékok alig korrodáltak, a vastag, keményfából készült keretek nem vetemedtek (12. kép). Érdemes lenne megfontolni, hogyan lehetne ezeket az ablakszámyakat az eredeti fém alkatrészek megtartásával hitelesen restaurálva, védőüveggel szendvicspanel-szerüen összeépítve visszahelyezni az eredeti ablaknyílásokba. Ez igazi áttörés lehetne - erősítve a székelydályai templom iparművészeti, technikatörténeti értékeit. Vizsgálatokkal, összehasonlító elemzésekkel, életkoruk meghatározása pontos adatokkal szolgálhat a templom műemléki, művészettörténeti, technikatörténeti kutatásaiban. Az egyszerű ablakok beszédes tanúi a templom építéstörténetének, megtartásuk követendő jó példa lehetne más vidékek történeti üvegablakainak visszahelyezésére és megmentésére. Amikor indokolt a régi ablakok cseréje Nem minden esetben lehet és kell a régi üvegezett ablakokat a helyükön megtartani. Az épületek fennmaradása szempontjából nélkülözhetetlen a jó műszaki állapot kialakítása, a belső terekben megfelelő klimatizáció elérése. Csak így lehet megőrizni a falképeket, faberendezéseket, textíliákat. Ennek egyik feltétele a belső klimatikus viszonyok rendezése, amely szorosan összefügg az épületüvegezéssel. Marosszék figyelemre méltó, jelentős műemlék épülete a nyárádszentlászlói unitárius templom, mely egy 12. századi román kori templom falaira épült.6 Mai formáját több építési periódus után kapta a 15. század végén - szentélyének falképeit is ebben az időben készíthették, melyeket Nemes Ödön és Kelemen Lajos falkutatásai alkalmával találtak meg 1896-ban. A közelmúltban örtént részleges feltárás után 2007-2008-ban a ffeskó-szekkó technikájú falképeket konzerválták. Az épülethez régi fakeretes ablakok is tartoztak. Az északi oldal három egyforma méretű, 6 Bakó 2007. 12. kép. Egy ablak felső harmada. 13. kép. A többféle fából készült keretek különböző módon károsodtak. íves záródású ablaka a 20. században készülhetett, meglehetősen rossz technikai megoldásokkal - nagyobb üvegfelületekkel. Ebben az időben már rendelkezésre álltak a kereskedelemben kapható feszültségmentes, megfelelő falvastagságú táblák. A régiséghatást úgy kívánták elérni, hogy a fakeretes ablakok nagyobb üvegfelülete elé további osztásokat tettek ólomhálóból, egyes ablakoknál falécekből - valószínűleg a megelőző nyílászárók kisebb felület alosztásait kívánták ezzel utánozni. A keretek és szorítólécek többféle anyagból, kemény- és puhafából készültek, amelyek az idők folyamán eltérően öregedtek, deformálódtak (13. kép). A vízszintes és függőleges elemeket már fémszegekkel rögzítették egymáshoz. Az új ablakszámyakat a régi ablakkeretek jellegzetességeit megtartva alakították ki statikailag és műszakilag megfelelő minőségben. Az előzőket a templom egyik belső helyiségében raktározták el. Ebben az esetben indokolt volt az ablakcsere, mivel a régi szárnyak már használhatatlannak bizonyultak és nem képviseltek történeti és esztétikai értéket. Követendő példa - megőrzött ablakokkal és középkori freskókkal Homoródkarácsonyfalva 13. század második felében épült - ma unitárius templomának északi falát a 14. század első felétől kezdődően több ciklusban, jól felkészült falképfestők freskókkal díszítették. A legkorábbiak a 14. század első felében a Jézus születése, Szent Ilona, Három királyok hódolata alsó képsorok. Felettük a 14-15. század fordulójában a falkorona indításánál a Szent László legenda kerlési csatájának (Cserhalmi ütközet 1068) eseménysorát jelenítették meg folyamatos képsoron - csaknem 12 m hosszú, 2 m széles freskószalagon. A középkori freskókat egészen a közelmúltig vastag vakolatréteg takarta, feltárásuk és restaurálásuk mára részben megtörtént. Ezeknek a tüzes színű, gazdag színárnyalatú, sodró lendületű falképeknek az átütő erejét némiképp megtörte az 1853-ban a falazatba vágott nagyméretű ablak, mely a jelenetek egy részét elemésztette, de az eredeti ikonográfiái program - a legenda érthetősége - ennek ellenére ma is 61
