Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 16. (Székelyudvarhely, 2016)
Mihály Ferenc: A székelyudvarhelyi ferences kolostortemplom főoltárának restaurálása
4. kép. Az eretnek alakja félig feltárt állapotban. A szemek, az orr és a sapka szándékos rongálás nyomát viseli. 5. kép. Az eretnek alakja a restaurálás után. 6. kép. A főoltár központi része Mária alakjával, a helyreállítást követően. ördöggel helyettesítették, melynek szárnyai, szarvai és karmai vannak. A székelyudvarhelyi szobornál (4-5. kép) az eretneknek egyértelműen emberarca van, sőt mi több, a fejére rászoruló kis simléderrel ellátott sapkája a korábbi németalföldi viseletekre emlékeztet. Az örmény templomban őrzött Mária-szobor esetén könnyen elképzelhető, hogy az eretnekség megtagadásának hangsúlyozása és a fölötte aratott győzelem szoros összefüggésben van az erdélyi, 18. századi örmények ama törekvésével, hogy bizonyítsák, hogy az őket ért eretnekségi vádak igencsak hamisak.4 Az oltár felépítését, díszítését és ikonográfiáját tekintve erős hasonlóságot mutat a medgyesi, dévai és kőrösbányai ferences kolostortemplomok oltáraival. A dévai és körösbányai oltárok nagyméretű, lendületes, könnyed áttört faragványai és a medgyesi oltár szobrai szoros hasonlóságot mutatnak a székelyudvarhelyi oltárral. Feltételezzük, hogy a 18. század második felében a renden belül tevékenykedő ugyanazon faszobrászok, fafaragók és asztalosok munkái lehetnek. A kor szokása szerint az oltár asztalos-szerkezete fenyőfából készült, míg a faragott rátétdíszítések, faragványok és szobrok hársfából. Az asztalos-szerkezetekre egyszínű fehér festés 4 Pál Emese szóbeli közlése. vagy márványt imitáló piros és kék díszítőfestés készült, míg a faragványok túlnyomórészt aranylap borítást kaptak. Az aranyozott felületen váltakozik a fényarany és a matt arany. Az írott forrásokkal ellentétben, az oltár egységes felépítésében nehezen elképzelhető, hogy a Mária-szobor fülkéjében korábban egy feszület állt volna (6. kép). A mellékoltárok A hat mellékkápolna mindegyikében rangos kiképzésű oltárt láthatunk. A hajó baloldalán lévő első kápolnában a kolozsvári Könnyező Szűz képének vászonra festett másolata található baldachinos oltárépítményben. A baldachin fölött egy kartus van, mely feltehetően feliratot, évszámot, esetleg címert rejt az átfestés alatt. Az oltár predellájába, kiemelhető kis dobozokban két szép apácamunkát helyeztek el. A második oltár Szent Antal tiszteletére állíttatott. Felépítése, díszítése megegyező az előtte lévő Mária oltárral. A baloldal harmadik kápolnájában Szent Klára tiszteletére emeltek oltárt. A Szent Klárát ábrázoló olajkép fölé Mária Magdolna festett képét helyezték. Az oltár felépítése különbözik a többi mellékoltártól, átalakításra enged következtetni. Az oromzati, Mária Magdolnát ábrázoló kép formailag nincs összhangban a felső építménnyel. A felső profil megszakítása egy korábbi faragvány vagy kartus elhelyezésére enged következtetni. Szokatlan, hogy az oromzati retabulum világos alapra felhordott kék márvány erezetű festése teljesen végigfut a kép mögötti mezőben. A főpárkány fölötti két oszlopszéken hajdan két szobor vagy faragvány lehetett. A jobboldali első kápolnába Szent Ferenc tiszteletére állítottak oltárt. A pandantjával hasonló felépítésű és díszítésű oltár baldachin fölötti kartusa fontos információt rejthet a többrétegű átfestés alatt. Az oltár vaskosabb predellája és könnyedebb retabulumja arra enged következtetni, hogy itt is egy másodlagos összeépítés történt. A predellába helyezett kis dobozszerkezetekből a kolostormunkák elkallódtak. A központi, Szent Ferenc stigmatizációját ábrázoló vászonra festett olajképet Hermann György 1903-ban festette. A központi kép mögötti eltakart feliratból tudjuk, hogy Hermann György és fia Gyula 1902-ben az oltárt újította. A második kápolna oltárán jelenleg Szent Teréz képe látható. A vászonra festett olajképet Herczeg Ferenc festette 1928-ban. Az oltár felső része ugyanolyan szerkezettel és díszítéssel van kiképezve, mint a Mária, Szent Antal és Szent Ferenc mellékoltárok. Az oltár predellája egy Nepomuki Szent János tiszteletére emelt oltár tartozéka volt. A hídszerűén kialakított oltárpredella a szent mártíromságához kapcsolódik, a Moldva folyó Károly hídját ábrázolja, melyről a szentet a vízbe dobták. Az orgonakarzaton található egy Nepomuki Szent Jánost ábrázoló vászonkép a 18. század második feléből. Korábban ennek az oltárnak lehetett a tartozéka. 49
