Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 16. (Székelyudvarhely, 2016)
Mihály Ferenc: A székelyudvarhelyi ferences kolostortemplom főoltárának restaurálása
ALTARE / L/ETE REFVLGENS DI / VI PETRI ATQVE PAVLI / APOSTOLI A META pavpertatIs. TVRBO DOLOS ASTRlS, FERlO STYGIS IGNE SVPERBOS / ^STVAT IGNITIS MENS VEI C,ECA ROGlS. A teljes templombelsőt 1928-ban Lotz Károly marosvásárhelyi tanítványa, Herceg Ferenc festette ki, illetve festette át. Ezek a falképek ma is láthatók a templomhajó boltozatán. A kolostorban elemi iskola is működött, 1949-ben a rend feloszlatását követően raktárként, majd fiú bentlakásként használták. Az 1989-es fordulat után a rend viszszakapta a templomot és a kolostort. A templom faberendezése A főoltár (2. kép) A szentély északi falához egész falfelületet betöltő, nagyméretű, igényesen kiképzett főoltár készült. A fa építménytől kissé előbbre, körüljárható, falazott oltárasztal helyezkedik el, rajta a tabemákulummal. A Szent Péter és Szent Pál tiszteletére emelt főoltár központi fülkéjében Mária látható, kétoldalt Szent Péter és Szent Pál apostolok, vala-2. kép. A főoltár a központi és oromzati rész helyreállítását követően. mint a magyar szent királyok, Szent István és Szent László. Az oltár oromzatán a Szentháromság szoborkompozíció található, angyalokkal övezve. A 18. század közepén, második felében készült oltár az erdélyi barokk faszobrászat legjobb műalkotásai közül való. A készítés pontos idejére, helyére és mesterére vonatkozóan ezidáig nem rendelkezünk adatokkal, csak feltételezésekre szorítkozunk. Jelen ismereteink alapján, típusát tekintve a Mária-szobor egyedi az erdélyi vagy a Kárpát-medencei emlékek között (3. kép). A kis Jézus nélkül ábrázolt Mária jobb kezében a tisztaság szimbóluma, a liliom volt, míg lába alatt a tévtanokat író és görcsösen védő eretnek található. Mária fejére két angyal koronát helyez. A reformáció előtti Mária szobrokon a Mária lába alatti holdsarlóba komponált emberarc (Csíksomlyó, Erdőszentgyörgy) a Mária Istenanyaságát tagadó Nesztoriuszra utalhat, hangsúlyozva Mária Istenanyaságát, apokaliptikus lényét. A székelyudvarhelyi Mária-szoborról az is elképzelhető, hogy az ellenreformáció sajátos megfogalmazását hordozza. Sajnos az idők során Mária kezéből a liliom, az eretnekéből az írótoll elkallódott, de még szomorúbb, hogy a könyv lapjairól a hajdani feliratot szándékosan kikaparták, megsemmisítették. A felirat feltehetően sokat segíthetett volna a szobor ikonográfiái jelentésének pontosításában, de az sem kizárt, hogy a készítőre, vagy a készítés évére vonatkozó információt hordozott. Szerencsés módon fönnmaradt egy nyomólemez a 18. század közepéről vagy második feléből, mellyel a székelyudvarhelyi Mária-társulat emléklapját nyomtatták.3 A liliomról és az írótollról ez az ábrázolás tanúskodik. Erzsébetváros örmény katolikus templomában őriznek egy igencsak hasonló kompozíciójú faszobrot. A különbség csak abban rejlik, hogy ez utóbbinál az eretneket egy 3 Muckenhaupt, 2007. pp. 48^t9. Feltehetően Franz Leopold Schmittner műhelyéből. 18. század. 21x11,5 cm. Felirata: felül'. Tiszteltetik / Székely Udvarhelyt a T. P. Franciscanusok Templomában. Alul'. En ... mái Napon Fogadom, hogy á Makula / nélkül Fogantatott Sz. Szüzet, mint nagy Érdemű Pátronámot / tisztelem, és az ő aitatosságát életem Fottáig tehetségem Szerént / gyakorlom Isten Engem úgy szegéljen. An(n)o 17 M. 3. kép. Mária-szobor. Restaurált álla-48
