Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 15. (Székelyudvarhely, 2015)
Mester Éva: Az egyszerű geometrikus elosztású ablakok védelme és megőrzésük fontossága
28. kép. Egy krakkói reneszánsz palota 29. kép. Vakablakba faragott kőkeretes ablakokkal. festett négyzetes üvegelemek. Négyzet-, vagy téglalaposztású mezőket szép számmal találhatunk az egyházi épületekben, templomokban. Krakkó történeti belvárosban az egyik legrégebbi középkori templom déli oldalfala ablakainak mintázatát téglalapok és a csomópontokban elhelyezett apró rombuszok adják. (31. kép). A látszatra egyszerűnek tűnő felületkiosztás szigorú mértani szabályokat követ. Svájci gótikus katedrálisok címeres ablakainak háttérmotívumaként is gyakran látjuk ezt a mintázatot (32. kép). Ez a minta tartóssága miatt terjedt el. A kereszt alakú csomópontok forrasztásai kevésbé időtállóak, mint a rombusszal vagy négyzettel kombinált minták.- a sűrűn elhelyezett merevítővasak meggátolták a felületek vetemedését és az üvegtöréseket. Közép-Európa nagyvárosaiban, belvárosi tereiken gyakran látunk olyan reneszánsz épületeket - palotákat és polgárházakat is - melyek kőkertes ablakaiban mintaszerűen helyreállították a négyzethálós ablaktáblákat (28. kép). A krakkói Wawel belső udvarában a tányérüvegek mellett az egykori téglalap alosztású ablakokat is megőrizték a reneszánsz folyosón. Erdélyi és felvidéki kastélyokban fennmaradtak a négyzet, vagy téglalap alosztású ablakok az eredeti reneszánsz kőkeretekben. Színes vakolatok környezetében is megjelennek ezek az ablakok. Az igényességet mutatja, hogy a nagyobb épületegyütteshez tartozó, alárendeltebb épületek homlokzatának egységes megjelenítésére imitációhoz folyamodtak - a vakablakba felfestették az ólomsínek osztásait (29. kép). Hasonló megoldással találkozhatunk a Gödöllői királyi kastély főhomlokzatának bal oldali részén - az első emeleti szinten. A historizmusban is alkalmazták ezt az ablakosztást. A budapesti eklektikus Szent István Király Bazilika dúsan aranyozott, mozaikdíszes belső tereit, a központban elhelyezett kupola hatalmas téglalap alosztású ablakai világítják meg (30. kép). A századfordulón újra kedveltté váltak a négyzet-alosztások - mintegy ellenpontjaként a burjánzó szecessziós kompozícióknak. Olykor a gazdagon díszített eklektikus homlokzatokon színtelen üvegből készültek az egyszerűen keretezett ablakok. Az igényesebb épületeknél az alsó mezőben indított négyzetháló ívesen kialakított szecessziós vonalvezetésű motívummal zárul. 30. kép. A Szent István Király Bazilika kupolaablakai. 31. kép. Az eredeti ablaknyílás régi szellőzőablakát is meghagyták. 32. kép. Gyakori motívum a címerüvegek háttereként a rombusz téglalappal. A méhsejt-alosztású ablakok alkalmazása A kör, a rombusz és négyzet mellett a hatszögletű elemek, a méhsejt-alosztású ablakok is igen elterjedtek voltak. Tartósságuk folytán akár évszázadokat is átvészeltek a magas templomok nyílászáróiban. A méhsejthez kétfajta üveget használtak. A síküvegből sablon alapján hatszögletű formákat szabtak, vagy a peremezés nélküli, kipörgetett üvegkorongok széleit vágták le. Az elemeket vagy közvetlenül egymáshoz csatlakoztatták, vagy egy közvetítő elem segítségével - pl. szalagfonattal - egymáshoz kapcsolták. Bizonyos esetekben a méhsejt elemeket nagyobb léptékű rombuszhálóval kombinálták. A méhsejtet a legszélesebb körben, világi és egyházi épületek nyílászáróiban egyaránt alkalmazták. Szép példákat látunk középkori épületeknél, melyeknél gyakran a fehér mészkőből faragott zárterkélyeket vasoxidtól természetesen halványzöldre színezett méhsejt mintájú ablakszárnyak tagolnak (33. kép). A Felvidék középkori városainak kőkeretes ablakaiban is gyakran alkalmazták a méhsejt-motívumot (34. kép). A méhsejt mintázat egyházi épületekben számottevő. Templomokban hatalmas felületeket fednek az ilyen ablakok. 60
