Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 15. (Székelyudvarhely, 2015)
Mester Éva: Az egyszerű geometrikus elosztású ablakok védelme és megőrzésük fontossága
33. kép. Reneszánsz zárterkély méhsejt üvegekkel. 34. kép. Faragott reneszánsz ablakkeret méhsejt mintázattal. A barokk túldíszített belső tereiben minden színes - a bútorzat és falak is, a díszes barokk oltár mellett nincs helyük a színes ablakoknak, az aranyozott barokk kőtagozatok jobban érvényesülnek a színezetlen fényben - a méhsejt motívumok visszafogottak. Az igényesebb kivitelezésnél az íves ablakrészekbe kiszerkesztett terülőmintát készítettek.8 Napjainkban gyakori jelenség, hogy a méhsejt elemeket nem a kézműves technikával előállított tányérüvegekből nyerik, hanem készen kapható préselt elemeket használnak, amelyeknél mindegyik egyforma plasztikájú, emiatt nélkülözik a változatos fényhatásokat. Több kolozsvári templomot is meg lehet említeni, ahol az eredeti üvegelemeket préseitekre cserélték. így megszűnt a kézzel készített elemek optikai gazdagsága, amelyek borult időben is képesek voltak fénnyel megtölteni a belső tereket. Az üvegablakok alkalmazását, formakincsét, színvilágát a mindenkori közgondolkodás, közízlés teremtette meg - változtatta és formálta. A 16. századtól kezdve a reformvallások az Istenhez vezető utat a lélek belső gazdagításában és nem a külsőségekben keresték. A vallási tanítások megreformálásával egy időben a díszes templombelsőkből kihordták a régi faragott, aranyozott oltárokat, festett képeket és lemeszelték a templomok falait régóta borító narratív freskókat. A nyílászárókba puritán, geometrikus alosztású üvegablakokat helyeztek - leggyakrabban méhsejt, rombusz, téglalap, vagy tányérüveg elemekből és ezek kombinációjával kialakított mintázattal. Ezek az ablakok környezetükben észrevétlenek maradtak, nem színezték meg a belső teret, évszázadokat átvészeltek. Az egyes üvegdarabokat összetartó fémsínek és az ablakokat rögzítő vasalatok nagyon tartósak voltak. Ezeket a helyi sajátságokhoz igazítva alakították ki az egyes műhelyekben jól megválasztott anyagösszetétellel és gondos kivitelezéssel. Erdélyben a református, evangélikus és unitárius gyülekezetek templomaiban maradtak fenn ilyen régi, több száz éves ablakok egészen a közelmúltig. Mára az emlékanyag az épületek felújításával komoly veszélybe került. Szerencsés esetben a régi kő vagy fakeretből kiemelt ablakpanelek a karzat alatt, az utolsó padsorban kaptak helyet. A padlásokon és raktárak-Párizs Szent Genovéva templom 1720-1732. ban elfektetett ablaktáblák tönkremennek, elpusztulnak a helytelen tárolás következtében - ezzel örökre elveszítjük tárgykultúránk e hiteles tanúit. A világ leggazdagabb üvegfestmény emlékanyagával rendelkező franciák máig nagy hangsúlyt fektetnek a tudatos értékmentésre, az emlékanyag bemutatására, a szakszerű restaurálás oktatására. A Kárpát-medence színes üvegfestményeit a sorozatos háborúk megsemmisítették. A legrégebbi, változtatás nélküli ablakaink éppen azok voltak, melyek a közelmúltban tömegesen kerültek lecserélésre. Keletkezésük körülményeiről, jellemző károsodásaikról, restaurálásuk módjával a szakirodalom mindeddig érdemben nem foglalkozott. Hozzáértő műszaki szakemberekre és felkészült restaurátorokra van szükség, hogy az eredeti technikák és anyagok megtartásával a műtárgyak esztétikai értékét is helyre tudjuk állítani - a joggal elvárható vagyonvédelemi és hőszigetelési követelményeknek is megfelelve. A változáshoz elengedhetetlen a művészettörténészek, restaurátorok, az épületeket felügyelő szakemberek és a szolgálatot teljesítő felelős egyházi vezetők ezirányú képzése. Érintettségük okán az egyházak felsőfokú oktatási intézményeiben, a lelkészképzésben, célszerű lenne az egyházi értékek, a materiális javak megóvásának módszereit kötelezően oktatni. IRODALOM GURMAI Mihály (1978): Az Üvegművészet technikája I. Kézműves egyedi technikák. Tankönyvkiadó, Budapest, 75-76. pp. THEOPH1LUS Presbiter (1986): A különféle mesterségekről. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Panneaux de vitres-vitraux (1996): Panneaux de vitresvitraux. Mises en plomb, XlIe-XIXe siécles, vol. I, Paris, Centre de Recherches sur les Monuments historiques. Mester Éva DLA oki. üvegművész, Ferenczy Noémi díjas restaurátor műemlékvédelmi szakértő Tel: 06 70 211-3297 E-mail: mester.eva. 1 l@gmail.com 61
