Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 15. (Székelyudvarhely, 2015)

Mester Éva: Az egyszerű geometrikus elosztású ablakok védelme és megőrzésük fontossága

22. kép. A 19. századi épület kapujának üvegezése azonos egy 16. századi kastélyéval. 23. kép. Holland szabóműhely ablaka madárkalitkával. 24. kép. Bartholomeus Van Bassen festménye 1620-ból. 25. kép. A Nieuwe Kerk címe­res ablaka. A karcsú, dekoratív ménnüves ablakok nyílásainak kitöl­tésére kiválóan megfelelt ez az elem (19. kép), de a díszí­­tetlen gótikus ablaknyílásokba is jól fel tudták használni. A kisebb ablakokba is gyakran ezt alkalmazták (20. kép.) Franciaországi kastélyokban ma is láthatunk 16. század­ban készült rombuszmintás ablakokat. A keretbe épített ablakkeretből kiemelhető mobil elemeket gazdáik maguk­kal vihették - akár több épületben is felhasználhatták. Szállításukat külön erre a célra készített ládákban sérü­lésmentesen lebonyolíthatták. Ilyen lajstromokat találha­tunk az erdélyi nemesi kúriák korabeli inventáriumaiban. A monumentális svájci katedrálisok nagyméretű üvegab­lakaiban is kedveltek voltak a rombuszminták, ahol nem­egyszer a mecénások szépen megfestett címereit is ilyen környezetében helyezték el (21. kép). Egy franciaországi templom 1535-ben készült kapujának íves záródásában rombuszmintájú üvegeket használtak a bevilágításra. A historikus stílusú kastélyok kapuzatában találkozhatunk hasonló megoldásokkal. Az 1862-66 között épült vörös­vári Erdődy-kastély díszes bejárati kapuja átvette a 16. századi formákat (22. kép). Terülőminta kialakításához a rombuszt, mint alapelemet nem csak egyirányú elhelye­zéssel használták. Két egyenlőszárú háromszögből szer­kesztett rombusz elem elforgatva térben elmozduló hálót alkot. A párizsi Saint-Germain templom 1645-ben készült ablakán ezt a motívumot alkalmazták zománcfestésű, virágos bordűrrel. A rombusz elemekből sokféle mintát készítettek (23. kép). A formák folyamatosan új életre kel­nek. Lehet, hogy ezeket Victor Vasarely is látta és innen merítette az ötletet, amikor a rombusz alapmotívummal térben hullámzó, színekkel manipulált felületeket hozott létre - megteremtve az op art művészeti irányzatát? A négyzet- és téglalap-elemek alkalmazása Hatalmas felületű, téglalap elemekből összeépített temp­lomablakok jelennek meg a németalföldi festők képein. A reformvallásokhoz a legelsők között csatlakozó hol­landok, újonnan épített templomaikban előszeretettel al­kalmazták ezt az egyszerű, színezetlen üvegből, készített motívumot (24. kép). 2 3.kép. 24.kép. 2 5. kép. 26. kép. Címeres ábrázolások festett kalitkával négyzet mintás ablakokon. 27. kép. Előkelő holland polgár lakásának ablaka a 17. században. Az 1653-ben megfestett haarlemi Nieuwe Kerk tégla­lap alosztású ablakainak középpontjában festett címere­ket találunk (25. kép). Az ablakok előképéül szolgálhattak a firenzei Biblioteca Laurenziana-ban látható, a Medi­­ci-család címerével díszített reneszánsz üvegfestmények. A holland enteriőrökben is megjelennek a 17. században a négyzet alosztásba helyezett címeres üvegek (26. kép). Előkelő polgári lakásokban a díszes kelmék mellett sok helyen egyszerű téglalapokból összeépített ablakokat látunk a festményeken (27. kép). Az előzőekben említett francia tanulmánykötet a rombuszminták mellett - a sérü­lékenységük ellenére is népszerű - négyzetes alosztású ablakokat is kiemeli. Több helyszínen fennmaradtak a 17. századból ilyen műtárgyak, főleg vidéki kastélyokban. Ezek között is voltak fix vagy mobil beépítésű panelek, melyek az egyszerű mintázatú társaikhoz hasonlóan, fa-, vagy fémkeretbe építve leakaszthatok voltak. Beépítési és rögzítési módjuk is hasonló - az üvegmezők szé­leit kovácsoltvas kampókkal erősítették a fakerethez 59

Next

/
Thumbnails
Contents