Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 14. (Székelyudvarhely, 2014)
Mester Éva: Nagyméretű üvegfestmények "in situ" vagy műtermi restaurálása
28. kép. Túlméretezett ablak a szegedi minorita templom szentélyéből. Összegzés Ha a rendszerből egyetlen láncszem is kimarad, az ablakokon az összes ólomsínt, acéldrótot ki kell cserélni, sérül az eredetiség. Emst Bacher3 ajánlásában az üvegablakokat összes tartozékaikkal együtt kell megőrizni. Az üvegeket és fémanyagokat, valamennyi készítéstechnikát - melyekbe hangsúlyosan beletartoznak az egyes műhelyekre jellemző ólmozási technikák is - a beépítési móddal együtt kell megtartani. A kalocsai ablakokat minden eredeti tartozékukkal együtt, a hitelesség maximális figyelembevételével lehetett restaurálni (23. kép). Egy másik beépítési mód - az egymáshoz csavarozott laposvasak alkalmazása 29. kép. A kitt kicsúszott a laposvasak közül. Szeged, minorita templom. 30. kép. ívben meghajlított függőleges merevítővasak, melyek a vízszintes vasakat is tartják. Szeged, minorita templom. Az üvegmezők másik beépítési módját, két egymáshoz csavarozott laposvassal a szegedi minorita templom ablakainál figyelhetjük meg (24. kép). A mezők függőleges merevítésére szolgáló gömbvasak túlnyúlnak az üvegszéleken, melyek lesorvasztott végei a laposvas alá futnak (25. kép). A mindkét irányban megnövelt felületeket vízszintesen futó merevítésekkel is el kellett látni. A gömbvasakat acéldrótokkal fogatták a forrasztási csomópontokban az üvegpanelekhez (26. kép). Ez a módszer nem időtálló. Az időtényező a túlméretezett ablakalosztásoknál egyre kritikusabbá válik. Több szempontból is kockázatos, ha a nagyméretű üvegpanelek szélei nem tudnak vízszintes irányban, alul és felül stabil keretbe rögzülni. Ha ehhez hálóban kötött ólmozás is társul, az idővel felületileg deformálódott, behorpadt üvegmezők felső szélei kicsúszhatnak a keskeny, alig másfél cm takarást biztosító laposvasak alól (27. kép). A problémákat fokozza, ha a túl nagy távolság miatt nem csak a függőleges, de a vízszintes felületeket is több mezőre osztották és csak laposvas rögzitést alkalmaztak (28. kép). A mezők elcsúszásának lehetősége így a többszörösére növekedett. Az üvegpaneleket nagymértékben károsítja, hogy a mezőszélek kizárólag a laposvasak összefogására használt csavarszárakra fekszenek fel, ami egy mező esetében két vagy három rögzítési pontot jelent mindössze. Ezekre a néhány mm-t alig meghaladó felületekre korlátozódik a teljes üvegmező tetemes súlya. A túlterhelésből számos helyen üvegtörés keletkezett. Statikailag az sem segített, hogy a laposvasak közé kencés tapaszt tettek (29. kép). A lágy lenolajkencés hegyikréta legtöbbször a megkötés előtt kicsúszott a két vas közül, és sem a rögzítést, sem a hézagtömítést nem szolgálta. A túlméretezett mezőknél a felületek statikai biztonságának elérésére a függőlegesen és vízszintesen futó merevítő gömbvasak csatlakoztatását a csomópontokban technikailag meg kellett oldani. Ezeket egymáson keresztül vezették olymódon, hogy a függőlegesen futó vasakat ívben meghajlították, így mindkét irányban végig felfeküdtek a felületekre (30. kép). A felületi 3 Emst Bacher, az ICOMOS Nemzetközi Üvegablak Bizottságának X. kongresszusán elfogadott ajánlásai alapján. 86
