Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 14. (Székelyudvarhely, 2014)
Tóth Zsuzsanna: A kétszínű oromszegő és a történeti kötéstípusok kapcsolata
Salisbury, 1691. ~\ Regensburg, 1679. 26. ábra. A kötéspergamen belső oldala fehérre festett és papírral bélelt. 27. ábra. Az előzéktükör alatt kirajzolódik a pergamenborító beütése és az alóla kilógó papírbélés. A szimpla és dupla zsinegbordára fűzött könyveknél a gerincpergamenen enyhén kidomborodnak a bordák (30. ábra), míg a pergamenszalagra és a befürészelt helyzetű bordákra fűzött könyveknél a gerincborítás sima maradt (31. ábra). A pergamenszalagokat szalagként és bordaként is kerülhették a fűzés során. Ez utóbbi meglehetősen ritka, hiszen elveszett a szalagra fűzés fűzést gyorsító hatása. A gerincpergamen szélét sokszor visszatörték keskeny peremet alakítva ki (31. ábra). 30. ábra. A pergamenborításon átdomborodnak a bordák. fűzéskor, gyorsítva a munkafolyamatot, a zsineget általában szimpla bordaként kerülték meg (29. ábra), és egyre nagyobb számban használtak eleve szimpla zsinegbordákat a fűzéshez. A fűzést tovább gyorsították a bordák helyének befürészelésével. Mindhárom esetben a bordaközöket általában keskeny pergamencsíkokkal, ritkábban vászoncsíkokkal kasírozták meg (29. ábra). A bordák és a kasírozások gerincen túlnyúló végeit a táblák belső oldalára ragasztották ki. Bécs, 1686. 28. ábra. A pergamenborítás nem ragad a gerincre. Bamberg, 1672. A gerincet a bordák között keskeny pergamenszalagokkal kasírozták meg. Diliingen, 1723. A gerincet finomszövésű vászonszalaggal kasírozták meg. 29. ábra. A kötet dupla zsinegbordáit szimplaként kerülték meg. Mivel a fatáblás kötéseket túlnyomórészt bordára fűzték, ezért azok nyílásán legtöbbször vagy semmit, vagy csak az oromszegő alapok keskeny bevágott pergamenszalagját húzták át. Kis számban azonban fatáblás köteteket is fűztek pergamenszalagokra. Az oromszegők mindig a fűzéstől függetlenül kerültek a könyvekre. Az alapok készülhettek pergamenből és vászonból egyaránt, de pergamenalapot sokkal nagyobb mennyiségben készítettek. A vászonalapokat természetesen szintén nem húzták át a nyílásokon (35. ábra). Ha az alap pergamenből készült, akkor általában két módon járhattak el. Egyik esetben csak ferdén levágták az alapok gerincen túlnyúló szélét, és kiragasztották a táblák belső oldalára (32. ábra). A gerinc sima, a gerincperga- A bevágott bordaszalag kesmen szélét peremesre törték. kenyebbik részét áthúzták a nyíláson. 31. ábra. A köteten a fűzéshez használt pergamen szalagot bordaként kerülték meg, a szalag szélességében duplázódik a füzőcéma. 34
