Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 13. (Székelyudvarhely, 2013)
Beöthyné Kozocs Ildikó et al.: A pergamen és a cserzetlen bőr felépítése, viselkedése, károsodása a műtárgyrestaurálás tükrében
A cserzetten bőr és a pergamen gyártása A cserzetten bőr és a pergamen sok szempontból hasonló, készítésükben, és ebből fakadóan tulajdonságaikban is, van azonban néhány jellegzetes különbség. A cserzetlen bőr húsolt, többnyire szőrtelenitett nyersbőr. A készítési technológia vidékenként és kultúránként igen eltérő tehet, és pontos lépései - a pergamentől eltérően — nem eléggé dokumentáltak. A legegyszerűbb készítési mód, hogy a frissen lenyúzott állatbőr húsoldaláról még nedvesen, kaparással eltávolítják a hájas réteget, de ezt gyakran mosás, áztatás is megelőzi. Alkalmanként meszezést, biológiai erjesztést alkalmaznak a bőr feltárására, valamint a szőr és a hájas réteg eltávolításának elősegítésére. Enyhe felületi kezelés is előfordul, ami részben cserző hatású is tehet (növényi tevékkel történő átkenés, tűz feletti formázás, stb.). Mivel a nyersbőr jellegzetes tulajdonsága, hogy vízben feláztatva teljesen képlékenynyé válik, a végső alakot nedvesen hozzák létre. Keretre vagy valamilyen belső magra rögzítik a bőrt, majd ebben a formában szárítják meg. A víz elpárolgása során erősen összehúzódik, így kifeszül, és teljesen felveszi a kívánt alakot. Ez a tulajdonsága teszi alkalmassá arra is, hogy a belőle készült csíkok segítségével szoros kötést hozzanak létre pl. primitív szerszámok nyél-rögzítésén vagy a tiszafüredi típusú nyereg vázán.6 A pergamen eredetéről és készítésének módjáról sokkal több adat áll rendelkezésünkre. Elnevezésének története közismert ifj. Plínius leírása alapján. Ezek szerint a pergamengyártás bölcsője a hellenisztikus Pergamon volt a Kr.e. 2. század környékén, II. Eumenes király uralkodásának idején, mikor az Egyiptom által bevezetett papirusz-kiviteli tilalomra válaszként találták fel ezt az új alapanyagot. Az elnevezés valóban onnan eredhet, azonban az állati bőrök íráshordozóként való felhasználása ennél sokkal régebbre nyúlik vissza. Az egyik legkorábbi, máig fennmaradt bőr, melyet feszítve szárítottak meg, és felületét egyenletessé, simává alakították, egy a Museum of Cairo-ban őrzött, Kr.e. 2400 körüli időkből származó kézirat, de számos hasonló Kr.e. 2400 és 200 közötti töredék is ismert.7 Ezeknek pontos készítési módjáról nincs leírás, de vizsgálatuk alapján annyi tudható, hogy szárításuk kifeszítve történt, és gyakran növényi kivonatokkal is átkenték a felületüket, melyeknek tehetett enyhe enzimatikus vagy cserző hatása a nyersbőrökre. A szőrt eltávolították, de a húsoldalt nem dolgozták ki alaposan, ezért az írás mindig a sima színoldalra került.8 Ma pergamen elnevezés alatt olyan meszezett, húsolt, szőrtelenitett, cserzetten nyersbőrt értünk, melyet kifeszítve szárítanak, és felületét hántolással, kaparással egyenletessé, simává alakítják. Az így készült anyag átlátszatlan, lágy, vékony, bársonyos tapintású és köny-6 Doyal-Kite 2006. pp. 184—186., Torma et al. 2003. 7 Diringer. 1982. pp. 170-172. 8 Woods 2006. p. 201., Reed 1972. pp. 72-120. nyen hajlítgatható.9 Készítésének módjáról a középkortól kezdve több írott dokumentum is beszámol, ezek szerint a felhasznált anyagokban és az egymást követő lépésekben kevés az eltérés. Olyan receptek, melyekben már a meszes fürdőben való áztatást is megemlítik, a 8. századból ismertek.10 A pergamen elsősorban íráshordozóként kapott szerepet, de e finom felületű, hajlékony, ugyanakkor szívós anyagot könyvkötésre, dobozok borítására, legyezők készítésére, és számos más célra is felhasználták. A pergamenkészítés lépései' A romlandó nyersbőrt, ha a nyúzás után nem dolgozták fel azonnal, átmenetileg szárítással vagy sózással tartósították. A gyártás első lépéseként hideg vízbe merítve áztatták kb. 48 órára, hogy kioldódjanak a szennyeződések, és újrahidratálódjon a bőr. A folyamatot óvatos mozgatással gyorsíthatták. A következő lépés a 3-10 napig (hideg időben akár hosszabb ideig) tartó meszes áztatás volt. A bőröket oltott mészből készült szuszpenzióba helyez-7. kép. Pergamenkészítés napjainkban hagyományos eljárással. A kép Kovács Péter restaurátor műhelyében készült (fotó: Kovács Péter). 9 Woods 2006. p. 200. 10 Reed 1972. p. 33. 11 Reed 1972. pp. 118-173, Haines 1999. pp. 19-27, Kissné Bendefy - Beöthyné Kozocsa 1992. pp. 34-36. 88
