Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 13. (Székelyudvarhely, 2013)
Beöthyné Kozocs Ildikó et al.: A pergamen és a cserzetlen bőr felépítése, viselkedése, károsodása a műtárgyrestaurálás tükrében
ték, ahol a lúgos közeg fellazította a szőrt és a felhámot. Az ily módon előkészített irháról tímártőkén eltávolították a szőrt és a hájas réteget. Szőrtelenítés után a bőrt általában még pár napra visszatették a mészfürdőbe, majd egy vagy két napig vízben mosták. A pergamen minősége a száradás gondos szabályozásától függ. A bőrt mosás után egy keretre rögzítették úgy, hogy lehetőség legyen a feszítés szabályozására. A nedves pőre12 szélén körben néhány centiméterenként egy kis sima kavicsot vagy rongyból, papírból készült golyót tekertek a puha bőrbe, és az így készült bütyköt zsinórral a fa kereten lévő, állítható feszítő cövekekhez, vagy közvetlenül a kerethez rögzítették. Még a szárítás megkezdése előtt a bőr mindkét oldalát erőteljesen lekaparták egy íves, félhold- vagy kör alakú késsel (7. kép). Ez alatt ismételt vizezéssel folyamatosan nedvesen tartották a pőrét. Az eljárás során rendszeresen újrafeszítették a cövekek segítségével, míg meg nem száradt a levegőn. A szárítás mértékét szabályozni kellett, mert a közvetlen napsugárzásnak vagy gyors légmozgásnak kitett pergamen károsodhatott a magas hőmérséklet vagy a túl gyors vízvesztés következtében. Száradás után a bőr vastagabb területeit a húsoldal felől lehántolták az íves kés segítségével, hogy egyenletes keresztmetszetű lapot kapjanak. Hacsak nem könyvkötésre készítették, a barkaoldalt is lekaparták, hogy annak fényes felületét eltüntessék, mert a magas fény nem volt kívánatos az írópergameneknél. Hántolás után a száraz lap felületét szükség esetén még homokkővel, habkővel csiszolva tették egyenletesebbé. A keretről lebontva méretre vágták, az írásra szánt darabokat krétaporral bedörzsölték, majd préseléssel biztosították a lapok simaságát. A cserzetlen bőrben és a pergamenben gyártás során végbemenő változások Cserzetlen bőr A szőrtelenített nyersbőrnek csupán 25%-át teszi ki a kollagén (a kötőszövetet felépítő fehérje), 60%-a azonban víz. A fibrillák közötti teret teljes egészében egy folyadék vagy plazma tölt ki, amiben kismolekulájú fehérjék és más. elsősorban szerves anyagok találhatók, melyeknek egy része kémiai úton is kötődik a kollagénhez. Ha ezeket nem távolítják el a bőrből, a belőle készülő termék kemény és rugalmatlan lesz. Az 1980-as években végzett kutatások során kimutatták, hogy e nem kollagénszerű vegyületeknek marhabőrből történő, szinte tökéletes eltávolításához mozgatás nélkül 2 napos sóoldatban végzett áztatás és 8 napig tartó meszezés volt szükséges.13 * * Biztos, 12 Pőre: a meszezés után szőrtelenített, húsolt bőr. 13 Haines utal a British Leather Manufacturer’s Association 1984-es laboratóriumi beszámolójára. Felhívja a figyelmet, hogy bár Reed a pergamen átlátszatlanságának és tömött fogásának mértékét még a rostokat összeragasztó, kismolekulájú fehérjéknek tulajdonítja, de az említett kutatás azt mutatja, hogy az áztatás és a meszezés szinte tökéletesen kioldja ezeket a bőrből. Haines 1999. p. 27. hogy vékonyabb bőrök esetén rövidebb idő is elég lenne a folyamathoz, de cserzetlen bőrök készítése során ritka az ilyen erőteljes kémiai beavatkozás. Ha alkalmaznak is áztatást, meszes vagy erjesztéses feltárást, az rövidebb ideig tart. Ennek következtében a bőrben több-kevesebb mennyiségben visszamaradó anyagok száradás után általában keménnyé, merevvé és áttetszővé teszik a cserzetlen bőrből készült tárgyakat. Pergamen 4 A cserzetlen bőrrel ellentétben a nyersbőr átalakítása pergamenné jelentős fizikai és kémiai változásokat hoz magával a rostos szerkezetben és magában a kollagén molekulában is. A felhám, a szőr, a hájas réteg és a zsír a kb. 8 napig tartó meszes feltárás során fellazul, és lehetővé válik ezek mechanikus eltávolítása (részben a tímártőkén, részben a kereten történő kaparáskor.) A meszezés másik hatása, hogy a nem kollagénszerű összetevők feloldódnak vagy átalakulnak, és a soron következő vizes áztatáskor szinte teljesen kimosódnak a bőrből. A borjú- és kecskebőrök faggyúmirigyeiben lévő zsiradékot szőrtelenítéskor a tőkén, illetve a keretre feszített állapotban végzett kaparás során kinyomják a rostok közül. A nagyobb mennyiségű faggyút tartalmazó barkás juhbőrök felületére mészpépet kennek, ez száradás közben kivezeti a zsiradékot a mélyebb rétegekből is. A meszezés utáni mosással nem távolítják el az összes meszet, az optimális esetben 1,6%-nyi mennyiségben kalcium-karbonát kristályok formájában visszamarad a fibrillák között. A mészrészecskék hozzájárulnak a pergamen hajlékonyságához, mivel száradás után távol tartják egymástól a rostokat. A részecskék fehér színe és az a tulajdonságuk, hogy szórják a fényt, a pergament fehérré és átlátszatlanná teszi. Ahhoz, hogy a nyersbőrt vékony, sima és viszonylag feszes lappá formálják, a rostszövet irányítottságát drasztikusan át kell alakítani. Ennek során a recésréteg rostjainak a felülethez képest körülbelül 45°-os szögben futó, természetes összeszövődését párhuzamosan rétegezett szerkezetté változtatják a feszítés segítségével. Ahhoz, hogy a struktúra ilyen jelentős mértékben szétfeszíthető legyen, jóval nagyobb feltárás szükséges, mint amit a cserzett bőrök készítése igényel. A mész erősen lúgos kémhatása (12,5 pH) következtében végbemenő töltésváltozásoknak és kémiai reakcióknak az eredményeképpen a só- és hidrogén keresztkötések száma csökken mind a molekulán belül, mind a molekulák között. A kollagén ennek következtében bizonyos fokig destabilizálódik, amit zsugorodási hőmérsékletének csökkenése is jelez, 65°C-ról 60 vagy hosszabb meszezéssel 55°C-ra (1. táblázat). 14 Haines 1999. pp. 22-27. 89
