Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 13. (Székelyudvarhely, 2013)
Domokos Levente - Galambos Éva - Sajó István: Kutatási eredmények a fiatfalvi Unitárius-Református Közös Templom egyik kazettájának restaurálása kapcsán
Bragg-Brentano diffraktométeren végeztük, CuKa sugárzással (X = 1.54186 Â), grafit monokromátorral és proporcionális számlálóval. A digitálisan rögzített diffraktogramokat mennyiségi fázisösszetételre értékeltük ki teljes profilillesztéses módszerrel (XDB programcsomag). A mikroszkópos vizsgálatokhoz a festett rétegekből mintákat vettünk és azokból epoxi műgyantába ágyazott keresztmetszet-csiszolatokat készítettünk, melyeket felső megvilágítással 100 400x nagyítás mellett vizsgáltunk. A mikroszkópos keresztmetszet-csiszolatokon a festett rétegek felépítését, vastagságát, összetételét tanulmányoztuk. Atmenőfényes vizsgálathoz ismert törésmutatójú (n= 1,51) közegbe ágyazott szemcsepreparátumot készítettünk. Ezek alapján hasznos információkat kaptunk a festett rétegek összetételéről, illetve a szemcsék karaktere és optikai tulajdonságai alapján a pigmentek egy részét meghatároztuk. A vizsgálatok során megállapítottuk, hogy a kékes-zöldes alapszínt közvetlenül a faanyagra hordták fel, elég vékonyan. Az átlagos rétegvastagság 10-50pm között van. Az alapszínt adó réteg beült a fafelület egyenetlenségeibe (12-13. kép). A mintából vett kaparék átmenőfényben vizsgálva színezékszerű sötétkék aggregátumokat tartalmaz, és színtelen összetevőket, töltőanyagot. A sötétkék aggregátumok törésmutatója 1,5 körüli, izotróp, jó a színezőképessége. Chelsea filterrel enyhén vörösesen jelent meg. NaOH-ban nem barnult el, ami alapján a vas-hexaciano-ferrát (porosz kék) kizárható, és inkább az indigó jelenléte volt valószínűsíthető, amit a FTIR vizsgálat alátámasztott.32 A színtelen összetevő, töltőanyag, alacsony kettőstörésű, törésmutatója 1,5 körüli. Főzóna jellege: pozitív (lassú), ami alapján gipsz (14-15. kép). A felület zöldesebb megjelenését a rákerült szennyeződés, vagy a lakkréteg sárga színe okozza, amit bizonyít, hogy a ’kitakart’, nem lakozott részeken jóval hidegebb árnyalatú, kékesebb az alapszín. Emellett a többi mintán helyenként jól kivehetően megmaradt a sárgás lakkréteg. A festett rétegekhez tiszta keveretlen pigmenteket és ritkán kevert színt használt a festőasztalos mester. A sárga színeket auripigmenttel oldotta meg (16-20. kép). A sárga rétegből készített szemcsepreparátum vizsgálata során sárga, erősen kettőstörő, lapos, csillámszerű, kéttengelyű szemcsék voltak megfigyelhetők, melyek átmenőfényben pleokroosak, sárgás színekben. A saját szín részben kitakarta az interferencia színeket. A mikroszkópos vizsgálat eredményét a röntgendiffrakciós analízis alátámasztotta. A vörös színeket nagyon apró szemcsés (1-2 mikron), aggregátumokat képező vörös pigment alkotja. Magas törésmutatójú, kettőstörő, de a saját szín kitakarja az interferencia színeket. Ezek alapján mesterséges (nedves eljárású), vagy poros megjelenésű természetes cinóber, amit a röntgendiffrakciós vizsgálat szintén bizonyított (21-25. kép). 32 Lásd a mellékelt spektrumokat. 12-13. kép. Zöldeskék alapozás, takart, átfestés nélküli részről. Mintavételi hely és mikroszkópos keresztmetszet-csiszolat. A fa hordozón (400pm) a kék réteg 50pm. 14-15. kép. Szemcsepreparátum a zöldeskék alapszínből: gipsz és szerves kék színezék. 16-17. kép. Sárga réteg, mintavételi hely. A sztereo mikroszkópos képen jól kivehetők az auripigment nagy (20-100pm) csillámszerű szemcséi. 18. kép. A mikroszkópos keresztmetszet-csiszolaton a fára közvetlenül festett, beszívódott kék réteg 20pm, a sárga auripigment réteg 30-50pm. 19-20. kép. Auripigment, átmenő fényben és érzékeny ibolya segédlemezzel: lapos, szögletes, jól hasadó szemcse, erős kettőstöréssel. A mikroszkópos keresztmetszet-csiszolat alapján egyértelmű, hogy a zöld színt kék (indigó) színezék és sárga pigment (auripigment) keverékével állította elő a festő (26-27. kép). A virágok középrészének barna színe feltehetően elváltozás következménye. Erre utal, hogy átmenő 68
