Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 13. (Székelyudvarhely, 2013)
Domokos Levente - Galambos Éva - Sajó István: Kutatási eredmények a fiatfalvi Unitárius-Református Közös Templom egyik kazettájának restaurálása kapcsán
1. ábra. A templom 1803-1805 közötti átépítése során lebontották a diadalívet, felépült a torony, és a déli portikus. Rajz a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum felmérése alapján. 2. ábra. A templom 1893-1895- ös átépítése során megemelték a padlót kb. 1, a falakat pedig kb. 2 méterrel. Rajz a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum felmérése alapján. a Fiatfalvi Református Egyházközség a Miklóstelki (Klosdorf/Cloasterf, Maros megye) Szász Evangélikus Egyházközségtől az 1748-ban Johannes Hahn által készített orgonát.1’ Ezt 1908-ig használták, mikor is eladták a Csekefalvi Református Egyházközségnek, és megvásárolták a brassói Csoflek Miklós által felújított orgonát a Szárazajtai Református Egyházközségtől.14 Mivel nem fért be a reformátusok karzatára, csonkolták, átépítették. Elemeinek egy részét felhasználták a szószékkorona díszítésére, illetve egy pár darabja az unitárius (nyugati) karzaton kallódik. Az unitáriusok épülő orgonájáról csak egy 1850-es Vizitációs jegyzőkönyv tudósít,15 miután az 1848-as szabadságharc idején felprédálták az Unitárius Egyház javait. Az unitárius orgona készítőmestere ismeretlen. A bejárati ajtó cseréjéről az első adat 1867-ből maradt fent.16 További kutatások tárgya, hogy az ekkor lecserélt 13 Dávid István: Műemlék orgonák Erdélyben. Olis-Balassi Kiadó, Budapest-Kolozsvár, 1996. p. 63. In: Páll Attila Csaba: id. m. p. 15. 14 Pap Zoltán orgonarestaurátor véleménye szerint ez egy Johanne Prause által, Brassóban, a 18. században készített orgona. 15 Lőrinczi Lajos: A Fiatfalvi Unitárius Egyházközség története. Szakvizsgadolgozat egyháztörténetből. Egyetemi fokú Egységes protestáns Teológiai Intézet Unitárius Kara, Kolozsvár, 1997. 16 Ifj. Fodor János saját költségén készített egy kétszárnyú, vas sarkakkal és zárral ellátott ajtót, 5Ft 66Kr értékben. In: Lőrinczi Lajos: A Fiatfalvi Unitárius Egyházközség története. Szakvizsgadolgozat egyháztörténetből. Egyetemi fokú Egységes Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Kara, Kolozsvár, 1997. p. 53. ajtó a templom 1804-es, vagy az azt megelőző festett-korszakából származott.17 Ugyancsak kutatást igényel a templom nyugati, unitárius karzatának padlójába beépített két ajtószámy eredete is. A templom belső arculatát gyökeresen megváltoztató határozatok az egyázi jegyzőkönyvek szerint 1892-től születtek.18 Az 1894-ben elvégzett munkálatok során megemelték a templom padlószintjét kb. egy, a falakat pedig kb. két méterrel. Ugyanekkor - részben az 1804-es kazettás mennyezet elemeinek felhasználásával, de a kazetták eredeti elhelyezésének figyelembevétele nélkül - új menynyezet készült, és megnövelték az ajtók, valamint ablakok méreteit is.19 Az új tetőszerkezet és födém kialakításakor újra felhasználták a régi tetőszerkezet ép elemeit, megőrizve annak dölésszögét, de a réginél egy kissé gyérebben visszaépítve.20 Valószínűleg ekkor került fel a mennyezetre 17 In: Unitárius Vizitációs jegyzőkönyv, 1789. p. 662. 18 Közgyűlési jegyzőkönyv, 1892. június 7: „A protestáns egyszerűséggel ellenkezvén, képek, koszorúk, családi czimerek által való berakása a templomi falaknak, mondassák ki, hogy az ott levő koszorúk, képek, czimerek junius 12. napjáig az érdekeltek által eltávolitassanak, jövőre pedig az ilyeneknek templomba való felrakása megtiltassék.” 19 Az ablakcsere szükségességéről: Unitárius Közgyűlési jegyzőkönyv, 1892. június 7. 20 A födémgerendák közti méretváltoztatásáról az 1894-ben újra felhasznált 1804-es kazettás mennyezet elemeinek hátoldalán megmaradt gerendalenyomatok tanúskodnak, míg a falak, és a tető megemeléséről, a tető megőrzött dőlésszögéről a korabeli feljegyzéseken kívül a torony 61
