Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 13. (Székelyudvarhely, 2013)

Domokos Levente - Galambos Éva - Sajó István: Kutatási eredmények a fiatfalvi Unitárius-Református Közös Templom egyik kazettájának restaurálása kapcsán

2. kép. A templom keleti része a református karzattal, valamint az ifjak, és a férfiak padsoraival (fotó: Domokos Levente). 3. kép. A templom nyugati része az unitárius karzattal, valamint a nők padsoraival (fotó: Domokos Levente). A templom egyszerű sátortetejének hossza 24,59 m, szélessége 12,23 m, magassága 11,71 m. A torony 25,38 m magas.6 Kutatásaink szerint jelenlegi arcu­lata, belső elrendezése 1802—1805 között, valamint az 1893-1897-es átépítések nyomán alakult ki, de a részletes építéstörténettel, valamint a templom bútorzatával, beren­dezéseivel és az ezeket érintő változtatásokkal kapcsolat­ban még további kutatások szükségesek, akárcsak a fal­szerkezet, valamint a nyílászárók esetében (2-3. kép). A templomra vonatkozó adatok aránylag későn, az utóbbi három évszázadban jelennek meg. A torony épí­tésének évét (1803) több szerző is átvette az egész temp­lomra, figyelmen kívül hagyva, hogy a templom szere­pel az I. Katonai Felmérés 18. századi térképein (4. kép), valamint az Adorjáni Rudolf által közölt 18. század végi 6 A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársainak felmérése alapján. Az egyházi iratokban a torony magassága 27, illetve 32 m-el szerepel. A felmérést készítették Búzás Miklós építész irányításával Bordi Bea, Bors Eszter, Böröcz Péter, Erős Tamás György, Gulyás Gábor Gergely, Leposa Kata, Németh Dia. Rajz: Leposa Kata. 4. kép. A fiatfalvi templom az 1. Katonai felmérés térké­­pén(1760-1784). Középen a keresztel jelölt körben a templom. (http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/3e/Josephinis­­che_Landaufnahme_pg 176.jpg) vagyonleltárban.7 8 Az egyházi levéltár adatai alapján tud­juk, hogy a 18. század végén, a 19. század elején (felte­hetően a torony építését megelőzően) lebontották a diadal­ívet. Valószínűleg ezt, és az 1803-as toronyépítést követően bontották le az 1784-ben említett kazettás mennyezetet/ és készítettek egy újabbat, melynek több kazettája is fenn­maradt másodlagosan beépítve az 1894-es munkálatokat követően (1—4. ábra). Az 1804-ből való mennyezettel egy időben, de mindenképpen 1839-1840 előtt készült egy új szószékkorona is9 az 1789-ben, Nemes Klára által aján­dékozott helyett.10 11 Ugyanebből az időből maradt fent az első, a templomi berendezések karbantartására vonatkozó utasítás is." A jelenlegi, 1894-ben felújított12, többszörö­sen átfestett, klasszicista és empír stílusjegyeket mutató szószékkorona valószínűleg megegyezik a fent említett, és Kováts Péter által készíttetettél. Ugyancsak a 19. század első feléből maradt fent az első adat az orgonahasználatról is. 1836-ban vásárolta meg 7 „Vagyon egy kő templom, mely a Reformátusokkal köz lévén, a két Ecclésia altematim szokott belé járni.”. Adorján Rudolf: id. m. p. 128. 8 A munkálatok időbeni sorrendjéről tanúskodnak a különböző egyház­történeti feljegyzések, a régi tetőszerkezet lenyomata a torony nyugati oldalán, a padlástérben, valamint a részben felfalazott padlásfeljárat. 9 „A prédikáló szék kőből épült, s felette függ egy kék fő festékű virágos korona, melynek homlokán ez olvastatik: Isten ditsőségére csináltatta a két Eccle. If. Kováts Mihály a Kováts Péter fia” In: A Keresztúri Környéki Unitária Eklésiákban O Tordai Fő Tisztelendő Székely Miklós Úr Püspök­ségében s Elnöksége alatt tartatott, s az 1839-k év utolsó, s 1840-k első Holnapjaiban végbe ment Visgáló Szék Jegyző-Könyve, pp. 1-379. 10 Unitárius Vizitációs jegyzőkönyv, 1789. p. 662. In: Páll Attila Csaba: A Fiatfalvi Református Egyházközség története. II. Lelkészképe­sítő szakvizsgadolgozat. Egyetemi fokú protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvár, 2000. p. 9. 11 „A harangozónak rendeltessék meg, hogy a templomozás, illetve harangozás előtt a seprés következtében felszállott port az úri szent asztal, katedra, orgona és űllőszékekről törölje le s figyelemmel az úri szent asztal diszitékeibe befészkelt porra, melly tollseprűvel kita­karítható.” In: A Keresztúri Környéki Unitária Eklésiákban O Tordai Fő Tisztelendő Székely Miklós Úr Püspökségében s Elnöksége alatt tartatott, s az 1839-k év utolsó, s 1840-k első Holnapjaiban végbe ment Visgáló Szék Jegyző-Könyve, pp. 1-379. 12 A szószékkorona felirata: „UJITTATTÁK A HELYBELINŐK 1894”. 60

Next

/
Thumbnails
Contents