Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 13. (Székelyudvarhely, 2013)

Beöthyné Kozocs Ildikó et al.: Pergamenből és cserzetlen bőrből készült tárgyak restaurálásának lehetőségei, a kezelés hatása a műtárgyakra

a muzeológusok, levéltárosok elvárásaival is találkozik. Összehajtva tárolt pergamen oklevelek esetében gyakori, hogy a felület nem egyenletesen szennyeződött, a külső oldalak porosabbak, besötétedtek. Ebben az esetben nem cél az egyenletes felület kialakítása, fontos megtartani a tárgy történetéhez tartozó, tárolásának módjából eredő jeleket (1. kép). A pergamen és cserzetlen bőr tárgyak száraz tisztítá­sának egy lehetséges módja a lézeres tisztítás, ez azon­ban még kísérleti stádiumban van. A módszer azon ala­pul, hogy a műtárgyra bocsátott lézer sugárzás hatására a felületen lévő anyagokból (szennyeződésből) plazma képződik, ami eltávozik, esetleg fényjelenség kíséreté­ben. Ezt a folyamatot ablációnak nevezzük. A közvetítő anyag az ún. lézerközeg típusa határozza meg a kibocsá­tott lézersugárzás hullámhosszát/1 A lézerimpulzus inten­zitásától függ, hogy milyen típusú szennyeződést képes eltávolítani, ezt többnyire tapasztalati úton kell kikísérle­tezni. A sugárnyaláb fókuszálásával pedig beállítható az egyszerre megtisztított terület nagysága, ezáltal lehetőség van írott részeken akár a betűk közötti területek tisztítá­sára is (2. kép). Az eddigi tapasztalatok szerint a felületi szennyeződés eltávolítását gyorsan és egyenletesen lehet elvégezni az 532 nm-es lézersugárzás segítségével. Azoknál a szeny­­nyeződéseknél, melyek mélyebben a pergamenbe szívód­tak, csak részleges eredmény érhető el annak károsítása nélkül."2 Az írott, festett területek tisztítása is problema­tikus lehet, mert a lézersugárzás megváltoztathatja bizo­nyos pigmentek színét, illetve eltávolíthatja a tinták egy részét, különösen a fekete színűeket. Nedves, oldószeres tisztításra általában erősebben szennyezett és többnyire barkás pergamen vagy cserzet­len bőr esetén kerülhet sor. Sokszor a folyamat végén az anyag puhítása és a tárgy formára igazítása is megtörténik. A nedves, oldószeres tisztítás komoly kockázatokkal jár. Egyrészt a bőr tömöttebb (far, hát) és lazább szerkezetű (hasszél) részein különböző mértékben duzzad meg a ned­vesség hatására. Ez esetenként a száradás után is megma­radó méretváltozást, hullámosodást okozhat. Másrészt az erőteljesen lebomlott bőr felületén még kis mennyiségű víz hatására is zselatinálódás alakulhat ki. A fentiek miatt fontos ügyelni a műhely hőmérsékletére, valamint a szá­rítás körülményeire és időtartamára is.” A nedves tisztítás különösen veszélyes savak, vas- vagy rézvegyületek által károsított területeken (pl. tintamarás), mivel ezek víz-, illetve alkoholfelvétele nagymértékben eltér az ép bőrte­rületekétől. Ezen kívül az oldószerek hatására az író- és 51 52 53 51 A nemesgáz halogenidek az UV tartományban (308 nm), a szilárd testek (pl. Nd:YAG lézer) a látható (532 nm) és az infravörös (1064 nm) tartományban bocsátanak ki lézersugárzást, ezek energiája eltérő. Az UV sugárzás nagy energiája kémiai lebomlási folyamatokat indít­hat el, vagy gyorsíthat fel a pergamenben, illetve a színes anyagokban, tintában, az infravörös sugárzás pedig nagy hőtartalma miatt okozhat károsodást a műtárgyban. 52 Hildenhagen et al 2008. 53 Lásd jelen kötetben Beöthyné Kozocsa et al 2013. p. 92. / kép. Elszíneződés eredetileg összehajtva tárolt pergamen okle­vél hátoldalán, restaurálás utáni állapot (MNM, fotó: Nyíri Gábor). 4 2. kép. Lézeres tisztítási próba egy írott pergamen oklevél felüle­tén (magántulajdon, fotó: Orosz Katalin). festőanyagok, tulajdonbélyegzők megduzzadhatnak és átvérezhetnek a lap másik oldalára, ezért mindenképpen oldódási próbát kell végezni a kezelés előtt. Vizes, illetve szerves oldószeres likkerek, szilikonos- és egyéb emulziók többnyire nem javasoltak pergamen és cserzetlen bőr tisztításához, legfeljebb kötőpergamen ese­tében, de használatukat nagyon meg kell fontolni. Készen kapható, nem ismert összetételű emulziót csak kémhatá­sának ellenőrzése és modellkísérlet után alkalmazzunk műtárgyra.” Leggyakoribb az etilalkohol vagy izopropil alkohol 60—70%-os vizes oldatának használata, amivel poláris szennyeződéseket lehet kioldani az anyagból. Ezt általá­ban tamponálással végzik. Az izopropil alkohol lassúbb párolgása miatt kevésbé szárítja a pergament, ezért elő­nyösebb a használata. A zsíros szennyeződések oldását végezhetjük nemio­nos felületaktív anyag habjával, esetleg ökörepe” szappan habjával tamponálással, ezeket azonban el kell távolítani 54 Korábban pergamen kötések tisztítására használták a Bőr- és Cipőipari Kutatóintézet által készített ún. szilikonos emulziót, ami azonban néha, az előállítás módjától függően, erősen lúgos kémhatású volt. 55 Az ökörepe fontosabb összetevői: víz, sók, pigmentek, koleszterin, különféle ionok, zsírsavak, epesavak, szervetlen sók, szulfátok, mucin, lecitin, glicuronsav, porfirinek, karbamid. Forrás: termékismertető, http://www.neogen.com/Acumedia/pdf/ProdInfo/7216 Pl.pdf 107

Next

/
Thumbnails
Contents