Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 13. (Székelyudvarhely, 2013)
Beöthyné Kozocs Ildikó et al.: Pergamenből és cserzetlen bőrből készült tárgyak restaurálásának lehetőségei, a kezelés hatása a műtárgyakra
a muzeológusok, levéltárosok elvárásaival is találkozik. Összehajtva tárolt pergamen oklevelek esetében gyakori, hogy a felület nem egyenletesen szennyeződött, a külső oldalak porosabbak, besötétedtek. Ebben az esetben nem cél az egyenletes felület kialakítása, fontos megtartani a tárgy történetéhez tartozó, tárolásának módjából eredő jeleket (1. kép). A pergamen és cserzetlen bőr tárgyak száraz tisztításának egy lehetséges módja a lézeres tisztítás, ez azonban még kísérleti stádiumban van. A módszer azon alapul, hogy a műtárgyra bocsátott lézer sugárzás hatására a felületen lévő anyagokból (szennyeződésből) plazma képződik, ami eltávozik, esetleg fényjelenség kíséretében. Ezt a folyamatot ablációnak nevezzük. A közvetítő anyag az ún. lézerközeg típusa határozza meg a kibocsátott lézersugárzás hullámhosszát/1 A lézerimpulzus intenzitásától függ, hogy milyen típusú szennyeződést képes eltávolítani, ezt többnyire tapasztalati úton kell kikísérletezni. A sugárnyaláb fókuszálásával pedig beállítható az egyszerre megtisztított terület nagysága, ezáltal lehetőség van írott részeken akár a betűk közötti területek tisztítására is (2. kép). Az eddigi tapasztalatok szerint a felületi szennyeződés eltávolítását gyorsan és egyenletesen lehet elvégezni az 532 nm-es lézersugárzás segítségével. Azoknál a szenynyeződéseknél, melyek mélyebben a pergamenbe szívódtak, csak részleges eredmény érhető el annak károsítása nélkül."2 Az írott, festett területek tisztítása is problematikus lehet, mert a lézersugárzás megváltoztathatja bizonyos pigmentek színét, illetve eltávolíthatja a tinták egy részét, különösen a fekete színűeket. Nedves, oldószeres tisztításra általában erősebben szennyezett és többnyire barkás pergamen vagy cserzetlen bőr esetén kerülhet sor. Sokszor a folyamat végén az anyag puhítása és a tárgy formára igazítása is megtörténik. A nedves, oldószeres tisztítás komoly kockázatokkal jár. Egyrészt a bőr tömöttebb (far, hát) és lazább szerkezetű (hasszél) részein különböző mértékben duzzad meg a nedvesség hatására. Ez esetenként a száradás után is megmaradó méretváltozást, hullámosodást okozhat. Másrészt az erőteljesen lebomlott bőr felületén még kis mennyiségű víz hatására is zselatinálódás alakulhat ki. A fentiek miatt fontos ügyelni a műhely hőmérsékletére, valamint a szárítás körülményeire és időtartamára is.” A nedves tisztítás különösen veszélyes savak, vas- vagy rézvegyületek által károsított területeken (pl. tintamarás), mivel ezek víz-, illetve alkoholfelvétele nagymértékben eltér az ép bőrterületekétől. Ezen kívül az oldószerek hatására az író- és 51 52 53 51 A nemesgáz halogenidek az UV tartományban (308 nm), a szilárd testek (pl. Nd:YAG lézer) a látható (532 nm) és az infravörös (1064 nm) tartományban bocsátanak ki lézersugárzást, ezek energiája eltérő. Az UV sugárzás nagy energiája kémiai lebomlási folyamatokat indíthat el, vagy gyorsíthat fel a pergamenben, illetve a színes anyagokban, tintában, az infravörös sugárzás pedig nagy hőtartalma miatt okozhat károsodást a műtárgyban. 52 Hildenhagen et al 2008. 53 Lásd jelen kötetben Beöthyné Kozocsa et al 2013. p. 92. / kép. Elszíneződés eredetileg összehajtva tárolt pergamen oklevél hátoldalán, restaurálás utáni állapot (MNM, fotó: Nyíri Gábor). 4 2. kép. Lézeres tisztítási próba egy írott pergamen oklevél felületén (magántulajdon, fotó: Orosz Katalin). festőanyagok, tulajdonbélyegzők megduzzadhatnak és átvérezhetnek a lap másik oldalára, ezért mindenképpen oldódási próbát kell végezni a kezelés előtt. Vizes, illetve szerves oldószeres likkerek, szilikonos- és egyéb emulziók többnyire nem javasoltak pergamen és cserzetlen bőr tisztításához, legfeljebb kötőpergamen esetében, de használatukat nagyon meg kell fontolni. Készen kapható, nem ismert összetételű emulziót csak kémhatásának ellenőrzése és modellkísérlet után alkalmazzunk műtárgyra.” Leggyakoribb az etilalkohol vagy izopropil alkohol 60—70%-os vizes oldatának használata, amivel poláris szennyeződéseket lehet kioldani az anyagból. Ezt általában tamponálással végzik. Az izopropil alkohol lassúbb párolgása miatt kevésbé szárítja a pergament, ezért előnyösebb a használata. A zsíros szennyeződések oldását végezhetjük nemionos felületaktív anyag habjával, esetleg ökörepe” szappan habjával tamponálással, ezeket azonban el kell távolítani 54 Korábban pergamen kötések tisztítására használták a Bőr- és Cipőipari Kutatóintézet által készített ún. szilikonos emulziót, ami azonban néha, az előállítás módjától függően, erősen lúgos kémhatású volt. 55 Az ökörepe fontosabb összetevői: víz, sók, pigmentek, koleszterin, különféle ionok, zsírsavak, epesavak, szervetlen sók, szulfátok, mucin, lecitin, glicuronsav, porfirinek, karbamid. Forrás: termékismertető, http://www.neogen.com/Acumedia/pdf/ProdInfo/7216 Pl.pdf 107
