Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 13. (Székelyudvarhely, 2013)
Beöthyné Kozocs Ildikó et al.: Pergamenből és cserzetlen bőrből készült tárgyak restaurálásának lehetőségei, a kezelés hatása a műtárgyakra
elpusztításáért. Ahogy nevük is mutatja illékonyak, zsírban oldódnak, ezáltal felgyűlhetnek zsírokban, olajokban. Fertőtlenítő hatásuk még nem igazolt, használatuk kísérleti stádiumban van. Timol A kakukkfűolaj egyik alkotóeleme a timol (5-metil-2-(l-metiletil)fenol), amit korábban elterjedten használtak a papírrestaurálásban fertőtlenítés és megelőzés céljából. Hatását megkérdőjelezik, nem teljesen bizonyított, hogy mely penészeket, illetve azok mely alakjait pusztítja el. Használatakor megfigyelték a papír sárgulását, bizonyos lakkok, gyanták, festékek megpuhulását, továbbá különböző egészségügyi panaszokat (szédülés, hányás, émelygés) tapasztaltak.’6 Pergamenre, illetve cserzetlen bőrre gyakorolt hatásáról nincs adat. Folyadék formában alkalmazott fertőtlenítőszerek Preventol CMK, Preventol CMK-Na Kémiailag para-klór-meta-krezol, illetve ennek Na sója, fehér granulátum formában előállított anyagok. A CMK vízben kevéssé, etanolban és toluolban jobban oldódik, a CMK-Na vízben is jól oldható. Bőrre, szembe kerülve vagy lenyelve rendkívül mérgezőek, valamint vizes élőhelyekre erősen környezetkárosító hatásúak. Kémiailag stabil molekulák, a környezet kémhatására nem érzékenyek. Mind baktérium, mind gombaölő hatásuk igazolt. Cserzetlen bőrre a 0,1-1%-os etanolos oldatuk javasolt átkenéssel. A Preventol CMK gőze a biztonsági adatlapja szerint illékony, ami lehetővé teszi fertőtlenítő kamrában gázként történő alkalmazását is. Klórtartalmuk és környezetszennyező hatásuk miatt ipari felhasználásukat ma már korlátozzák. Műtárgyak fertőtlenítésére indokolt esetben alkalmazhatók, de figyelembe kell venni, hogy a vízben oldódó változata lúgos (pH 10,5-11,5) kémhatású. Preventol ON (Na-orto-fenil-fenolát) Vízben, acetonban és etanolban oldódik, kőolaj származékokban szinte oldhatatlan. Vizes oldata erősen lúgos kémhatású (pH-ja 11-12 közötti). Kevéssé illékony, ezért hosszabb ideig a műtárgy anyagában marad és kifejti védő hatását. Fertőtlenítésre 0,5-1 %-os vizes vagy alkoholos oldatát alkalmazzák átkenéssel, bemerítéssel. A pergamen és a cserzetlen bőr vízérzékenysége miatt javasolt inkább alkoholban oldva alkalmazni permetezéssel vagy átkenéssel, esetleg oly módon, hogy segédanyagot itatunk át vele majd a műtárgyra helyezzük. Az ólomfehér és ultramarin pigmentek valamint a selyem elszíneződését tapasztalták a kezelés után, aminek oka feltehetően a lúgos kémhatásban keresendő. ’7 36 Strang - Dawson 1991. p. 4. 37 Strang - Dawson 1991. p. 6. 70%-os etanol oldat A fertőtlenítő hatás az etanol vízelvonó képességével függ össze, az etil-alkohol ugyanis dehidratálja a penészek sejtjeit, valamint denaturálja fehérjéiket, ezáltal pusztítja el azokat. A kezeléshez 70% etanol 30% víz keveréke hatékony, mert egy kis mennyiségű víz segít az alkohol molekuláknak áthatolni a sejtfalon. A kezeléshez izopropil alkohol is alkalmazható, ami lassúbb párolgása miatt tovább marad a tárgyban. A módszer az erősen sérült, lebomlott pergamenekre veszélyes lehet, ha zsugorodási hőmérsékletük olyan alacsony, hogy még kis mennyiségű víz is zselatinálódásukat okozhatja a felületen vagy akár mélyebb rétegekben. Folyadékkal történő kezelések előtt szükséges az író-, színezőanyagok, festékek, bélyegzők oldódási próbáját elvégezni az alkalmazni kívánt oldószerre. A fenti információkat összegezve általánosan elmondható, hogy aktív fertőzés esetén első lépésként a nedves tárgyat mindig ki kell szárítani. A szárítást szobahőmérsékleten végezzük biztosítva némi légáramlást, ügyelve arra, hogy ne emelkedjen a környezet hőmérséklete 20-25 °C fölé, mert akkor megnő a nyirkos pergamen elenyvesedésének kockázata. Ha gyors kiszárításra (pl. tömeges fertőzés alkalmával) nincs lehetőség, számba vehető a fagyasztva szárítás. Ezzel a módszerrel az elázott bőrök, pergamenek mélyhűtve biztonságosan tárolhatók, és szárításuk időben eltolva, kisebb csoportokra osztva is végezhető. Indokolt esetben a száraz műtárgyakon is végezhető fertőtlenítés, azonban a kezelés előtt mindig mérlegelni kell az esetleges kockázatokat. A mikroorganizmusok elpusztítása után pedig a penészképleteket is fontos eltávolítani a felületről, mivel a spórák és a termelt mikotoxinok erősen allergén hatásúak, az előbbiek még élettelen állapotban is okozhatnak bőr- és légúti allergiát. A fertőtlenítést és tisztítást ezért csak megfelelő védőöltözetben (védőmaszk, gumikesztyű, köpeny) és lehetőleg elszívó fülke alatt vagy a szabadban végezzük. A száraz tisztítás során vattatamponnal, puha ronggyal történő áttörlés javasolt ecsetelés helyett, mert utóbbi rengeteg spórát juttat a levegőbe. A fentebb tárgyalt fertőtlenítő módszerek preventív, megelőző hatással nem bírnak, egyedül a Preventol CMK és ON marad valamennyi ideig a tárgy anyagaiban. Arról azonban nincs adat, hogy menynyi ideig és milyen mértékben fejti ki védő hatását a kezelés után. A kezelt műtárgyak tehát a mikroorganizmusok számára kedvező klimatikus körülmények között tárolva gyorsan visszafertőződhetnek.38 Fixálás A fixálás célja a pergamen vagy nyersbőr tárgyon található író-, festő-, és színezőanyagok rögzítése a felülethez, vagy védelme egyes kezelések során. A rögzítés lehet végleges vagy átmeneti. 38 A mikrobiológiai károsodás megelőzése érdekében alkalmazható védekezési módszerekről lásd Brokerhof et al 2007. és Kastaly 2010. pp. 47-54. 104
