Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 13. (Székelyudvarhely, 2013)
Beöthyné Kozocs Ildikó et al.: Pergamenből és cserzetlen bőrből készült tárgyak restaurálásának lehetőségei, a kezelés hatása a műtárgyakra
Végleges fixálás során porlékony festékréteget vagy pergő íróanyagot rögzítünk a pergamen felületén azért, hogy megőrizzük az általuk hordozott információt és esztétikai képet. Felváló, lazán kötődő, pergő, porlékony tinták, festékrétegek és fémfóliák rögzítéséhez többnyire természetes vagy szintetikus ragasztóanyagok híg oldatait használhatjuk. A filmmel szemben elvárás, hogy ne változtassa meg a színes anyag optikai tulajdonságait (színét, tónusát, fényességét), rugalmas, mégis erős kötést biztosítson a pergamen felülethez, jók legyenek az öregedési tulajdonságai. Az eljárás sikerességét alapvetően meghatározza a használt ragasztóanyag minősége, menynyisége és koncentrációja. Az oldat koncentrációját úgy kell megválasztani, hogy bejusson a festékrétegbe vagy az alá, ugyanakkor kellő rögzítést adjon. A pigment és kötőanyag egymáshoz viszonyított aránya (pigment-térfogat koncentráció, PVC) befolyásolja a festék optikai tulajdonságait. A kritikus pigment-térfogat koncentráció, amikor a pigmentszemcsék közti teret kitölti a kötőanyag, általában a PVC 30-65%-a között van. Ez alatt a festékréteg fényes és sima felületű, fölötte pedig porózus és fénytelen. Porlékony, matt festékréteg rögzítésekor ezért ügyelni kell arra, hogy a kötőanyag ne töltse ki a pigmentszemcsék közti teret, mert akkor fényes hatásúvá válik. A fixálás másik hibalehetősége az, hogy a rögzítőanyagok száradás közben összezsugorodhatnak, ezzel repedéseket okozhatnak a kezelt felületen. Mindezek miatt nagyon alaposan kell mérlegelni a fixálás szükségességét és az alkalmazásra kerülő anyagok tulajdonságait. A természetes kollagén alapú anyagok közül eredményesen használható a pergamenenyv, vizahólyagenyv és a zselatin 0,5-1 %-os vizes oldata. Az ezekből képződő filmek rugalmasak, azonban enyhén sárgás színük némileg befolyásolhatja a festékréteg tónusát, az oldatok víztartalma pedig felvitelkor a károsodott, lebomlott pergamen felső rétegének helyi elenyvesedését okozhatja.’9 Az enyvek és a zselatin sárgás árnyalatát a gyártás után bennük maradt szennyeződések (zsír, albumin, elasztin, szacharidok) okozzák, melyek az öregedés során mélyülő színt produkálnak. A tisztított zselatin majdnem színtelen, ez alkalmas lehet restaurálási célokra. A vizahólyagenyv gélesedési hőmérséklete a legalacsonyabb, ez tehát szobahőmérsékleten is alkalmazható, a másik két anyagot enyhén melegíteni kell a felhordáshoz, ami növeli a pergamen felületi elenyvesedésének kockázatát. A vörös tengeri algákból (Gloiopeltis tenax és furcata) nyert tisztított poliszacharid kivonat a Jun Funori. Vizes oldata önmagában csekély ragasztóképességű, a tapasztalatok szerint vizahólyagenyvvel keverve adja a legjobb rögzítést, ekkor mindkét anyag 0,5-1 %-os oldatát keverik különböző (4:1, 1:1) arányban.4'1 A cellulózszármazékok közül a Klucel G és FI (hidroxipropil-cellulóz kisebb polimerizációs fokú változatai) 39 40 39 Lásd jelen kötetben Beöthyné Kozocsa et al 2013. p. 80. 40 Ritter-Masson 2007. 1-3%-os etanolos oldata bizonyult a legjobbnak. Ezek fotokémiai stabilitása megfelelő és a vizsgálatok szerint mesterséges öregítés után is visszaoldhatók.41 A felváló, pergő arany- és ezüstfüst visszarögzítését végezhetjük zselatinnal vagy tojásfehérjével, amit eredetileg is használtak a felvitel során. Az utóbbi esetében egy tojásfehérjét kemény habbá verünk, egy napig hagyjuk visszaülepedni, leszűrjük és 10%-ának megfelelő etilalkoholt adunk hozzá, majd a fémfólia alá juttatjuk. Ha túl merevnek találjuk a filmet, felvitel előtt szükség szerint vízzel hígítható. A különböző receptekben gyakran alkalmaznak a tojásfehérje tartósítására borecetet, ez azonban savas kémhatása miatt a pergamen felületen nem javasolt.4-Átmeneti fixálás során valamilyen folyadékkal történő kezelés alatt biztosítunk védelmet az alkalmazni kívánt vízre vagy szerves oldószerre érzékeny színes anyag (festék, színezék, tinta) számára. A védőréteg ebben az esetben egyenletes filmet kell képezzen a védendő felületen. A fixáló anyagot ideális esetben a kezelés után eltávolítjuk a tárgyról. Átmeneti fixálás céljára használhatunk filmképző ragasztóanyagokat vagy olyan vegyületeket, melyek a kezelőszerrel ellentétes polaritásuk miatt zárják el a felületet. A tisztító, lágyító kezeléseket többnyire poláris oldatokkal végezzük (lásd alább), ezért az átmeneti fixáláshoz apoláris anyagok lehetnek megfelelőek. A filmképző ragasztóanyagok közül alkalmas lehet a zselatin több rétegben, esetleg a papírrestaurálásban alkalmazott Regnal (poli-vinil-butiro-acetál) 1,5-2%-os etilalkoholos oldata szintén többször felhordva, mindig az előző réteg teljes száradása után. A zselatin a vizes, alkoholos kezelés során leoldódik, ezért ilyen közegben nem elegendő. A Regnal megfelelő védelmet adhat, azonban érdemes hátoldalról is elvégezni az átkenést, mert a tisztító folyadék a pergamenbe behatolva oldani képes a védendő színes anyagot. Mivel ez egy nagy molekulájú polimer, a kezelés utáni visszaoldásának mértéke kérdéses. Bár az eddigi tapasztalatok szerint jók az öregedési tulajdonságai, filmje nem sárgul és rugalmas marad, pontos információval nem rendelkezünk arról, hogy milyen hatással lehet hosszú távon a műtárgy anyagaira. A végleges fixáláshoz megfelelő cellulóz- származékok (Klucel G, H) ebben az esetben nem használhatók, mert vízben és alkoholban egyaránt oldódnak, így nem biztosítanak megfelelő védelmet a kezelések során. Átmeneti védelem céljára alkalmazható a tárgyrestaurálásban széles körben használt ciklododekán (C]2H24), egy gyűrűs, apoláris vegyület, melyet fehér kristályok formájában forgalmaznak. Melegítésre 61°C-on megolvad, lobbanáspontja 87,6°C, apoláris oldószerekben (pl. benzin, petroléter, toluol, xilol, ciklohexán, n-butil-acetát) 41 Shashoua - Rugheimer 1997. 42 A fixáló és ragasztóanyagokhoz korábban gyakran adagoltak fertőtlenítőszert (pl. timolt, Nipagint) azért, hogy preventív védelmet biztosítsanak a tárgynak a mikroorganizmusok ellen. Mivel ezeknek a szereknek a hosszútávú hatását nem ismerjük a pergamenre, ma már nem javasolt a használatuk. 105