Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 11. (Székelyudvarhely, 2011)
Mester Éva: A Kárpát-medence üvegfestészete III. Üvegfestmények és díszműüvegezések restaurálása
rátör szakember, művészettörténész és műemlékvédelmi szakértő is részt vehet. A restaurálási munka összetevői Kutatás A kutatás az adatgyűjtés legszélesebb spektrumát érinti. Mivel csak részben feldolgozott korszakról van szó, a szóbeli, személyes információk is fontosak lehetnek. Az adatgyűjtés alapja, a múzeumi, levéltári, könyvtári kutatás, és ezeket jól kiegészíthetik az analóg példák. A képes anyagoknak, korabeli fotóknak, filmrészleteknek, újságcikkeknek, eredeti kartonrajzoknak és mintamezőknek is meghatározó szerepük lehet az adatok összegyűjtésében. Ezek a gyakorlatban jól felhasználható információkat tartalmazhatnak a műtárgyak, az üvegablakok és díszműüvegezések keletkezési körülményeiről, későbbi sorsukról, mesterekről és műhelyeikről, - ezzel összefüggésben a felhasznált anyagokról és az alkalmazott technikákról. Hasznosak lehetnek az épületek építésével kapcsolatos dokumentumok, - az építész, az építtető neve, az építészeti rajzok a feljegyzésekkel együtt. A századfordulón szoros munkakapcsolatban dolgoztak az építészek és az iparművészek. Védett épületek esetében rendelkezésre áll a művészettörténész, építészettörténész által elkészített tudományos dokumentáció, amely jó kiindulási alap lehet a restaurátor számára a további kutatásokhoz. Ennek birtokában könnyebb analóg példákat és leírásokat találni az adott művel kapcsolatban, a Kárpát-medence emlékanyagával összefüggésben, forrásértékű dokumentumokat, eredeti színes, legtöbbször méretarányos kartonrajzokat, mintakönyveket, szakmai tartalmú levelezéseket találhatunk a Róth Miksa Emlékház és a budapesti Építészeti Múzeum gyűjteményében. Nemzetközi viszonylatban is kivételes a Róth Miksa hagyaték gazdagsága, amelyben több ezer kartonrajz és dokumentum maradt fenn a mestertől és a műhelytől (8. a-d. kép). A kutatómunka fontossága Miért olyan fontos a kutatómunka az üvegablakok esetében? Az épületeknél az építészeti tervek mellé elkészítették az üvegablakok méretarányos, általában M=l:10, M=l:5 léptékű színes terveit. Az eredeti, beazonosítható kartonrajzok hiteles támpontot adhatnak az üveghiányok pótlására, a részleges, vagy teljes rekonstrukciókhoz, a kompozíció, az anyaghasználat és színalkalmazás, valamint a technika vonatkozásában is, mivel ezek részletgazdag, sok információt tartalmazó tervek a szakemberek számára. Azért beszélhetünk „csak” támpontról, mert általában nem az összes, csak a jellemző nyílászárókhoz készültek tervek (8. c-d., 14. e. kép)22. Egy terv több ablak motívumainak kiindulópontját adhatta. Számos esetben 22 Róth Miksa műhely, Budapest, V. Báthory u. 4. Horty Paula egykori lakása fogadóterének 2 ablakához egy tervet készítettek, amin látszik a mester aláírása. a kartonrajzokon fellelhetjük a nemzetközi mintakönyvek motívumkincsét23. Az egyes magyar műhelyek maguk is készítettek mintakönyveket (Kratzmann Ede, Róth Miksa), de a már meglévő kartonok, vagy egyes részei is mintát adhattak egy-egy újabb munka elkészítéséhez. A kutatómunkával közvetlenül, vagy közvetett úton fel lehet deríteni a műtárgy keletkezésének körülményeit, az azóta eltelt időszak eseményeit, beavatkozásait, a legapróbb részletektől a legtágabb összefüggésekig. Felmérés A felmérés a restaurálás első művelete számszerűsített - vázlatokkal is ellátott - adatai pontosan dokumentálják az üvegablakok formáját, tagoltságát, a mezőalosztásokat, a több ponton felvett, magassági és szélességi méreteket mm-ben kifejezve. Tartalmazza a díszüvegezések befogadására szolgáló nyílászárók adatait, szerkezetét, épületen belüli elhelyezkedésüket. Támpontot ad a beépítésjellegére vonatkozóan. Rögzíti a falcméretet (a befoglaló keret belső mérete), az egyes üvegpanelek méretét (ami kisebb, mint a falcméret!), a szélvas(ak) felfogatásának helyeit az ablakpanele(ke)n, továbbá a szélvasak kifuttatásának, kapcsolódási módját a tartószerkezethez stb. Minden üvegmezőt külön-külön be kell jelölni, amit vázlatrajzokra átvezetve lehet nyomon követni. A jelzéseket a műveletek alatt meg kell őrizni. A felmérés célja nemcsak a mennyiségi adatok összegyűjtése, hanem a különböző állapotban és romlottsági fokban lévő ablakok, meghatározott csoportosítása, ami a restaurálási munka megszervezéséhez nyújt segítséget. Ez a visszakereshető, mérőszámokkal is megjelölt kimutatás adja a restaurálással kapcsolatos dokumentáció kiindulási pontját. A felmérés különösen fontos az ismétlődő motívumú, vagy hasonló mintázatú ablakpaneleknél. A beazonosíthatóság a kis eltérésekkel megvalósult, ornamentális díszítésű és geometrikus motívumú ablakoknál lehet különösen fontos, a restaurálás utáni visszaépítés hitelességének megőrzése érdekében. Tárgymeghatározás - készítéstechnikai leírás A műtárgyak leírása magába foglalja az adott mű vizuális megjelenésének sajátosságait, - mit ábrázol, milyen díszítéseket alkalmaz, milyen kompozíciós elveket követ, (figurális, omamentális, geometrikus, stb.), milyen szerkesztési szempontokat vesz figyelembe, (bordűr, terülőminta, középmotívum, osztatlan vagy osztott képmező, stb.) stílusjegyeit, stílusát (ha van ilyen). Tartalmazza az adott műhöz felhasznált anyagok felsorolását, (üveg, üvegfestékek, fémek, stb.). A 19-20. század fordulóján készült üvegablakoknál alkalmazott anyagok rendkívül 23 A budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia ablakain, Julius Hoffmann, Bunte Verglasungen, 1905 Stuttgart, mintakönyvének motívumaiból is találunk részleteket. 95
