Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 11. (Székelyudvarhely, 2011)

Barabás Hajnalka: A Sovánka István emlékére rendezett "Törékeny haszontalanságok" kiállítás hozadékai

és ezt alátámasztják a bükszádi temetőben a sírokon olvasható nevek, de a ma is ott élők nevei is, mint pl. Herbszt, Obermájer, Stekbauer, Müller, Pépei, Gyakomello stb.

Egyes adatok szerint 1760-ban, mások 1763-ban43, illetve 1782-ben költöztetik át az üveghutát44, de találkozunk olyan adattal is, hogy 1750-ben már Bükszádon működött. Nagy Elek45 a 19. század legvégén azt állítja, hogy a vármegyében a legrégibb gyár a gróf Mikes Benedek (Zabola, 1819. április 24. - Kolozsvár, 1878. augusztus 27.) örökösei tulajdonát képező üveggyár volt, amelyet 1763-ban alapítottak, német és cseh üveges családokat telepíve a „Zsombor-tetőre” épített hutához. Nagy ezen állításai nem teljesen pontosak ugyanis Zalánpatakon a huta korábbi alapítású és a 19. században még működött; a hutaalapító Mikó család erdei, birtokai is házasság útján kerülnek át a 19. században a Mikes család tulajdonába. Nagy így folytatja: „Azon területet, melyen jelenleg Bükszád és határa fekszik, akkor a Mikes grófok tulajdonát képező rengeteg erdők borították s ezen erdők kihasználása céljából építtetett a huta. Az idők folyamán a Zsombor-tető körüli erdőségeket lassanként felemésztette a gyár, s ennek következtében helyeztetett át, Bükszád községbe.” Amennyiben Nagy ezen adatait elfogadjuk, a harmadik helyszín, a Zsombor telep is tisztázódni látszik, így az, 1763-ban épült. A marosvásárhelyi iparkamara 1904-es jelentésében pedig az áll, hogy a hutát 1793-ban telepítették át Bükszádra46, tehát, a 30 éves zsombori működés után, ami elfogadható időszak a környék fáinak kitermelését illetően is.

S bár a térség erdőségei és az azokon létesült vándorhuták megálmodója és alapítója a Mikó család sarjai közül került ki, a család birtokait, a 19. század közepén már a Mikes család bírta Mikes Benedek házassága révén, kinek felesége, Mikó Eszter viselte gondját továbbra is- anyagi és érzelmi vonzata miatt is - az üvegcsűmek, aki gyenge egészségi állapota ellenére fejleszteni kívánta a bükszádi üveghutát. Mikó Eszter Beke Sámuelnek- a bükszádi uradalom gazdatisztjének - írt leveléből kiderül, hogy egy másik kemencét is építtet, és - mivel Nagyváradon élt jártas volt a béli huta életében, ahonnan új mesterembereket akart hozatni Bükszádra, mert azok „nem német urak” hanem mind a metszést mind a gravírozást jól birtokló „közönséges mesteremberek” voltak. A levélben ez olvasható, betűhív közléssel: „Édes Beke! Testvéremel47[!] megosztoztunk és nekijutott Bikszád de

43 Ifj. Nagy Elek: A bükszádi üveggyár. In.: Háromszék Vármegye. Emlékkönyv Magyarország ezeréves fennállása ünnepére. Szerk. Posta József. Sepsiszentgyörgy, 1899. p. 177.; Telekes Simon: Üvegiparunk. Bp. 1895. 190. A szerző is 1763-ra keltezi a bükszádi gyár építését 20 tégellyel és közönséges, csiszolt, öblös üvegek gyártását sorolja fel gróf Mikes Benedek gyárának termékeiként.

44 BuntaM.-Katonai.: i.m. p. 113. Ekkor, 1782-benmindössze 12 család élt Bükszádon, ám 1860-ban már 1091 -re nőtt a falu lakossága. 1899- ben pedig 1695 lelket tartottak számon, 1907-ben 410 háza volt és 1971 lakója.

45 Ifj. Nagy Elek: i.m. p. 177.

46 A Marosvásárhelyi Iparkamara Jelentései. Marosvásárhely, 1904. p. 69.

47 Wesselényi Józsefhé, született gróf Mikó Anna

tsere utyán meg tseréltük és így Bikszád az enyim. Már most arra kérem, hogy maga édes Beke rég, hogy kezeli, ismeri a jószágot hiányait és körülményeit ennek következtébe kérem engem tudósítani, hogy miket lát ott szükségesnek tenni és javitni menyi[!] pénzre van szükség mint egy az Üveg tsür és egyebek javítására azon kívül amennyi ben van most a kezelésre mert még az megjegyzendő, hogy a ben levő fel kelhetőknek fele a testvéremé tehát azt le kel[!] számítani úgy hogy mint egy tugyam menyiről es48 kel[!] nékem gondoskodni és ha azon szükséges öszveget belé teszem és jól kezdődik mennyi jövedelemre számíthatok esztendőnként az camatokon kívül és még egy kementzét építve, kérem ezekről engem tudósítani és a maga nézetit véllem közölje, mert nem leszek maga irányába hálátlan tudósítson arról is, hogy Utzésánek mijen üveget tsinál mert most itt a Béli hutából igen jó és szép üveget tsinálnak mit ott a hejszinen magam látam és igen jó metzö is van, kiket úgy mind a metzöt mind a sméltzért meg kaphatom minden áldozat nélkül és tsak egész közönséges mester emberek nem aféle német urak az mijent Bentzi ben hordott mert sem aféle emberekei nem fogódzóm Írja meg mind ezekre véleményit és nézetit, úgy továbbá azt is hogy a Prediumbol ami most a maga kezin volt mi let[! ] igaz és hogy eladta Mikó Imrének vagy még a maga kezin van é.

A feltett 825 pengőt vettem a N[agy], Váradi Postán utolsó levelibe írja maga hogy most töb[!] pénzt nem küldhet de késöb[!], én a bene[!] levő kezelésre való pénzt nem bánom mert akkor az egész dolog fen akadna, nem lehetne a jószágot rendezni hanem hogy ha maga oly szives lene[!] és a Júliusi pénzem Brassóba fel vené[!] költsön és nekem rögtön kiküldené N[agy] Wáradraf!] azt igen meg köszöném[!] és 12 procentet adnék és maga prima Juli fizesse visza[!] az ángáriából. én betegségem mián sehova sem tuttam meni hanem itt betegszem le azért ti tsak ide tudósítson és ha pénzt küld tsak N[agy] Váradra külgye válaszát mentői eléb elvárva vagyuk edes Beke. Janka 21-dik április 1859. jó akarója Mikes Benedekné.”49 Több adatot a későbbi levélváltásokból az üvegcsűr működésére, és a készült tárgyak minőségére, formájára vonatkozólag nem találtunk a gazdatiszttel való levelezésben, azok inkább az anyagi juttatások időben való postázásáról szóltak. Találtunk viszont a Magyar Nemzeti Múzeum irattárában egy az üvegtárgyakra vonatkozó levelet, mely értelmében értékes adattal gyarapíthattuk a bükszádi gyárban készült különleges tárgyak listáját. Az irattár 23/902 szám alatti levél tartalmáról, a Sz.N.M. irattárában is őriznek egy dokumentummásolatot, amelyben a „Magyar Omithológiai Központ”, Szalay Imre múzeumigazgatónak a következő bükszádi üvegcsűrben készült tárgyat adja át: „[...]Van szerencsém az üveg-pásztorkürtöt ezennel átszolgáltatni. Ezek a kürtök

48 Utóbbi szócska áthúzva.

49 Született gróf Mikó Eszter. Fond 253. Mikó-Rhédey család levéltára. Fasc. 23 (28 fóliót tartalmaz) - Acte procesuale, scrisori (1852-1903) I.A) Moşii din Transilvania - Moşia Bicsad (Sepsibükszád). Folio 3.

78