Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 11. (Székelyudvarhely, 2011)
Barabás Hajnalka: A Sovánka István emlékére rendezett "Törékeny haszontalanságok" kiállítás hozadékai
5. kép. I. Osztrák Katonai Felmérés térképe (részlet). 6. kép. II. Osztrák Katonai Felmérés térképe (részlet). kezdődött és meddig tartott egyik illetve a másik helyen. Tény az, hogy az 1768-as I. Országos Katonai Felmérés térképén a „Sombortőve” erdőség tisztását az Olt szeli át és a „Sombor patak” is bővebb vízhozamú (mára kiszáradt), de a tőle délre eső település „Officina Vitraria vei Üveg Csűr” (azaz a mai Mikóújfalu) már templommal, malommal rendelkezik, tehát korábban létesülhetett mint Bükszád és a közepes települések közé sorolandó (5. kép). A Zsombor-tövétől északkeletre találjuk „Bűkszad”-ot, ami az előbbi „Üveg Csűr” település fele és még nincs temploma, tehát később is alapíttatott, mint a ma Mikóújfalu nevet viselő, a térképen „Üveg Csűr”, a dokumentumokban csak „Ujfalu”-ként emlegetett település. Elképzelhető, hogy a Mikóújfaluból Bukszádra való átköltöztetés nem szüntetett meg minden munkát a korábbi helyszínen és akár évekbe is beletelt amíg Mikóújfalu hutáját teljesen feladták. AII. Katonai Felmérés térképén, már „Bükszád” neve mellett jelenik meg a német „Glashütte”, azaz üveghuta jelentéssel bíró felirat, tehát a térkép készítése idején (a 19. század közepén) már minden bizonnyal Bükszádon működött a huta (6. kép). Szintén a térségben zajló üveggyártást támasztják alá ezen térképen megjelenő objektumok: Bükszádtól délre az Olt folyó mentén „Zsombor” települést vagy inkább telepet találjuk és hozzá közel északkeleten egy kőtörő malmot, „Kiesel Stampfe”, illetve ettől északkeletre az „Almás tető” szomszédságában a „Tatár úti malom” áll, melyek elengedhetetlen kiegészítő egységei egy jól működő hutának. A térképen szerepel még „Mikó-Ujfalu” a „Gerebenes patak” szeli át, melynek Málnáshoz közelebbi végén a „Gerebenczi Malom” őrölt, valamint a falutól délre található „Bad Mainas” azaz a mai Málnásfürdő és ettől délre „Málnás” falu, melyen a „Málnás patak” szaladt át. A monda szerint Mikoúj falut régen még Alsóüvegcsűmek is nevezték, s ha volt Alsóüvegcsűr, akkor elképzelhető, hogy léteznie kellett egy Felsőüvegcsűmek is. A kérdés csak az, hogy hol is volt az. Lehetett ez utóbbi térkép szerint a „Zsombor” telep(ülés)en vagy inkább „Bükszádon”? Megjegyzendő, hogy Zsombor ezen a térképen nagyjából egyenlő távolságra fekszik Mikóújfalu és Bükszád között, és ha huta nem is működött, de hamuzsírkészítés és a közeli malomban a kötörés biztosan a huta munkálatait segíthette. Az erdőségek fájának elhasználásával viszont, a 18. század második felében valamikor Bükszádra költöztetik a hutát. A lakosság Bükszádra való letelepedésére, (fel-) áttelepedésének pontos idejére nincs írott forrásunk, de a Bunta - Katona szerzőpáros is úgy tudja, hogy a Zsombor-tetőről telepítették át az első embereket Bükszádra, akik üvegkészítő munkások voltak42, tehát a harmadik helyszín Zsombor lehetett. A grófok német, olasz és csehországi mestereket hozattak az üveg megmunkálásához, 42 Bunta M. - Katona I.: i.m. p. 113. 77
