Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 11. (Székelyudvarhely, 2011)
Farkas Cecília: Hebraica Biblia, Latina planeque nov Sebast. Munsteri translation
4. kép. Pergamenszalagos „varrás”. 5. kép. Sérült lapok. 6. kép. Bejegyzés vasgallusz tintával. A könyvtest anyaga merített papír, amely nagyon szennyezett, szamárftiles, vízfoltos volt, az első és utolsó lapok különösen megkoptak, elszakadtak, a nedves közegben kialakult penész következtében eltérő vastagságúak lettek (5. kép). Helyenként kivágás, csonkítás is történt. A röplapok5 hiányoztak. A fűzés több helyen fölbomlott. A lapszéli és az előzékeken6 lévő tinta-bejegyzések sok helyen átütöttek a másik oldalra, közepes fokozatú tintamarást, savasodást mutattak (6. kép). 5 Röplap: eredetileg a nyomtatás alatti piszkolódás elkerülésére egy üres lapot helyeztek az első és utolsó ív elé, mögé, ezért is nevezték régen „szennylapénak. 6 Előzék: a táblákat és a könyvtestet összekötő üres, általában meghajtott lap. Két része van: a táblára kiragasztott „tükör” és a röplap. A restaurálás menete A könyv restaurálása közepes nehézségűnek ígérkezett, ám a gyűjtemény vezetőjével történt megbeszélés megváltoztatta a kialakított munkatervet. Felmerült az igény a legkisebb beavatkozás elvének megvalósítására, ami eddig a könyvtárban teljes munkafolyamatra kiterjesztve nem volt szokásban, hiszen „használati tárgyak” restaurálása történt a műhelyben. A munka száraz tisztítással kezdődött: a könyvtest ecsettel történő kiseprése után a szamárfülek kihajtogatása, majd az összes oldal leradírozása következett radírszivaccsal, végül egy újabb kiseprés a szennyeződések és radírmorzsa eltávolítására. A hátsó tábláról a vízzel leáztatott előzék leemelése után láthatóvá váltak a bordaközökre7 8 ragasztott kézírásos pergamentöredékek táblára kinyúló végei és a bordák sodrott kender anyaga (7. kép). A töredékek leemelése után a régi ragasztó metil-cellulózzal való felpuhítását a könyvgerinc letisztítása követte. Ennek eredményeképpen a hátsó táblán egy második törés is láthatóvá vált a bordarögzítésektől kb. 1,5 cm-re, melyet csak a kötésbőr és a papír tartott egyben. Az első tábla a helyén maradt, a hátsó tábla a törés miatt részben kiemelhető volt, így a bordavégeket ki lehetett bontani a táblából. Mindemellett a kötés bőre és a meglévő veretek fönnmaradtak a táblákon. Az első és utolsó ívet8 9 szükséges volt leválasztani a könyvtestről, hogy a penésztől mállott és hiányos lapokat a hajtott ívközépen is ki lehessen javítani. A könyvtest egyben maradt, ami a további tisztítási munka folyamán nagy nehézséget jelentett. A vízfoltos, elszíneződött lapok alá polietilén fóliát helyezve a vízfoltokat vizes szivacscsal tamponálva lehetett megnedvesíteni, és az így kioldódott bomlástermékeket szívópapírokkal leszívatni. Ezzel a módszerrel a vízfoltok elhalványodtak, a papírlap tisztult. A lapszéli kézírásnál a felület nedvesítése szintén vízzel történt, hogy a vastag, felpuhult és vízben feloldódott, felesleges vas-gallusz tinta eltávozzon. Ezután a tintamarást okozó, felesleges Fe(II)-ionok semlegesítése, a lapok Ca-fitátos oldattal való helyi kezelése következett *. A semlegesítés alatt ismét polietilén fólia védte a lap alatti könyvtestrészt. A lap alá helyezett szívópapírok leszívták a bevitt anyagokat, ezért azokat sűrűn kellett cserélni. A száradást hajszárítóval gyorsítottuk, nehogy újabb vízfoltok alakuljanak ki, vagy a víz beszívódjon a gerinchez (8. kép). A papír javításához különböző színű és anyagú cellulózrostból többféle papírpép készült, vízzel megfelelően hígítva. A kiemelt lapok és a hátsó „tükrök” kézi papíröntéssel lettek kiegészítve (9. kép), a kötetben maradt lapokhoz pedig kisebb foltok készültek, amelyeket 7 Bordaköz: bordás könyveknél két borda közötti terület. 8 ív: 2-6 lap, középen együtt meghajtva. 9 A kezelés részletes leírás át ld. Koppán Orsolya - Tóth Zsuzsanna: A tintamarásos kéziratok stabilizálása kalcium-fitát/kalcium-bikarbonát eljárással. A kezelés alkalmazása az Apor-kódex restaurálása során. In: Isis Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 11. Szerk. Kovács Petronella. Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely, 2011. pp. 53-65. 67
