Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 11. (Székelyudvarhely, 2011)
Korhecz Papp Zsuzsanna: A bácsi Vérkép restaurálása
változatok már ily módon ábrázolják. Klatovy kiemelkedő helye a csehországi Mária-tiszteletnek. Magyarországi filiációja: Pécsett, Görcsönyben (1700), Kunszentmártonban (4-6. kép), Petőfalvában (Maria-Steinwurf, Kővel dobott Mária), a szegedi Szent Miklós pravoszláv templomban. A Re-i kegykép két ikonográfiái típust egyesít: a bölcsesség széké”-t és a „Szoptató Máriá”-t. A Re-i csoda 1494-ben történt, s egyike a legrégebbi hivatalos iratokkal is igazolt Mária-csodáknak: a kővel megdobott kép vérezni kezdett7. A csodával egyidőben Bonfini leírása szerint Budán is Szűz Mária-jelenésnek voltak tanúi8. A Mária-csodák általában figyelmeztetnek. Rét is sorozatos pestisjárványok és háborúk sújtották a rákövetkező száz esztendőben. A Szoptató Mária legtöbb másolata a 17. és a 18. században készült a nagy pestisjárványok idején, a Habsburg Birodalom területén, az újonnan betelepültek körében, hathatós védelmet remélvén általa. Ok leginkább a hazájukban honos kegyképtípusokról készíttettek másolatot. A Habsburg Birodalomba és ezen belül Magyarországra zömmel észak-itáliai, dél-svájci 7 A csoda bővebb leírását lásd: http://www.mariadinazareth.it/Immagini%201acrimazioni/re.htm (Köszönet dr. Csizmár Oszkárnak az olasz fordításért.), Korhecz Papp Zsuzsanna: A bácsi Vérkép, Bácsország. Szabadka, 2006. 8 Jordánszky Elek: Magyar Országban s az ahoz tartozó részekben lévő boldogságos Szűz Mária kegyelem képeinek rövid leírása, Posonban. 1836 (fakszimile kiadás, Budapest, 1988). építőmesterek és kéményseprők telepedtek9 10 11. így történt ez a Morvaországba települő Ricolt, vagy a Budára vándorolt Francin"1 olasz kéményseprők esetében is. A másolatok természetesen nem helyben készültek, a képtípus kisméretű nyomatok, rézkarcok útján terjedt. Ezek magukon viselik az eredeti kép általános vonásait, egyes részleteikben azonban, de legfőképpen stílusukban, különböznek az eredetijüktől. Az eredeti kép román kori, a másolatok koruk stílusát tükrözik, és nyilvánvalóan rájuk nyomja bélyegét alkotójuk kifejezőkészsége, művészi érzéke. A kép restaurálása A műtárgy hordozója egy darabból álló, kézzel szőtt lenvászon, melyet a facsapokkal összeerősített, nem ékelhető vakkeretén készítettek elő, alapoztak le vörös tónusú, enyves, ún. bóluszos krétaalapozással (7-8. kép). A vászonkötéssel szőtt hordozót, melynek szálsürűsége négyzetcentiméterenként 12 lánc, 10 vetülékfonal, nagyfejű, kovácsoltvas szögekkel rögzítették. A hátoldalt barnás anyaggal kenték át, a hasadásokat és hiányokat korábban többször foltozták, mely foltok leestek és a kép hátoldalán tömörültek. Az 5 cm széles lécekből összeállított, rovarkárosodott vakkeret és a díszkeret megjelenésük alapján fenyőfából készültek. A rossz őrzési körülmények - külső folyosó, vízlefolyás, denevérek - az alapozás és festékréteg repedezettségét, kagylósodását, pergését, kifehéredését-opálosodását okozták (9. kép). A festett felület mintegy 15-20%-a megsemmisült. A restaurálást különböző, akkor Szerbiában elérhető anyagvizsgálatok előzték meg: roncsolásmentes fototechnikai (normál-, súrló-, lumineszcens- és röntgenfelvételek) és a tárgyból vett minták mikroszkópos keresztmetszet-csiszolatainak normál és UV megvilágításban történt vizsgálatai. A kémiai vizsgálatokat oldhatósági tesztek képviselték. A súrló felvételeken kifejezésre jutottak a hordozó deformálódásai. Az UV megvilágítással készült lumineszcens felvételen a teljes felület erőteljes lumineszkálása nem mutatott átfestéseket, egyedül a sötéten megjelenő betűk miatt lehetett arra következtetni, hogy azok aranyozással készültek, viszont ezt a mikroszkópos keresztmetszet-csiszolatok vizsgálata" megcáfolta. A röntgenfelvé-9 Szulovszky János: Füstfaragók. Debrecen, 1992. 10 A legelső magyarországi Vérző Szűzanya kegyképet Francin (Francini) Péter Pál Budán letelepedett észak-itáliai származású kéményseprőmester készíttette fogadalomból, hogy családjával együtt megmenekült az 1691-92-es pestisjárvány idején. Ma a kéményseprő Vérkápolnája (más nevén Francin-, Kürtőseprő-kápolna) helyén a krisztinavárosi Havi Boldogasszony-plébániatemplom (1797) áll, oltárán a kegyképpel. Filiációi a budakeszi Makkos Mária, a pesti alkantarai Szent Péter ferences templom kegyképe és a dunaföldvári ferences templom egykori kegyképe és a szeged-alsóvárosi ferences kolostor fogadalmi képe. Ld. Szilárdfy Zoltán: A magyarországi szentképek és szobrok tipológiája és jelentése. Különnyomat. Budapest, 1994. 11 A rétegcsiszolatokat Milica Stojanovic, a belgrádi Nemzeti Múzeum fizikusa készítette és fényképezte, ezúton is köszönet érte. 42
