Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 11. (Székelyudvarhely, 2011)
Korhecz Papp Zsuzsanna: A bácsi Vérkép restaurálása
mélyes elkötelezettségnek nevezhetjük hogy megmenti a további pusztulástól, s restaurálja. Ezt elérni azonban korántsem volt egyszerű. Talán az ösztöndíjat, mely a költségeket fedezte sikerült a legkönnyebben, pályázattal elnyerni, viszont a tartományi műemlékvédelemnek nem állt szándékában engedélyezni a restaurálást, annak ellenére, hogy az általa védetté nyilvánított együttesben semmilyen restaurálási tevékenységet nem folytatott, de talán ez is volt a fő oka. A tulajdonos, a ferences rendház is bizonytalan volt, félt a törvényi előírásokat megszegni, de legfőképpen azt nem értette, hogy miért pont ezt a képet szerette volna a restaurátor helyreállítani. Végül is a balkáni hagyományok szerint - más szférák ráhatása után — megadták a restauráláshoz az engedélyt, kikötve a szükséges kutatások sorát, melyeket ők egyetlen esetben sem végeztek el addig és azóta sem. Mindez végsősoron nem ártott a feladatnak, csak a határidők betartását tette lehetetlenné, de végezetül sikeresen zárult a történet, mert a bácsi Vérkép restauráltatván oltárra emeltetett újra, sőt szentképet nyomtattak róla, s azóta is folytatódik gyümölcsöző együttműködésünk a ferences rendházzal. Az utóbbi években a szerző három további oltárképet restaurált, melyek esetében minden engedélykéréstől eltekintett a tulajdonos. A festmény ikonográfiái leírása A Vérző Szűz Mária-kegykép eredetileg mellékoltárkép lehetett. A háztörténet megemlíti, hogy a Szűzanya tiszteletére 1722-ben oltárt emeltek, amely az idők folyamán lezajlott átalakításokkal kikerült a templomból, a festményt a kolostor emeleti folyosójára helyezték. A kép, ritkaságán kívül azért is különleges, mert egy, a Habsburg Birodalom területén elterjedt Vérző Szűzanya kegykép-változat típusához tartozik. A vászonhordozójú olajfestményen frontális beállításban, barna háttér előtt láthatjuk Szűz Máriát piros ruhában, betüszimbólumokkal (M - Maria, V - virgo, AVE, I - Isus, PA - Pater) és csillagokkal díszített kék köpenyben, díszes koronával a fején. Előtte a gyermek Jézus áll aranyszegélyes zöld ruhában, jobb kezét áldón felemelve, bal kezében írástekerccsel, melyen a következő felirat olvasható: Ingremio Matris sédét Sapientia Patris, azaz az Anya ölében ül az Atya bölcsessége. A Szűz homlokán seb, melyből vér csepeg szép arcán keresztül a fiára. A kép alján, a szürke mezőben valószínűleg az eredetét magyarázó felirat volt olvasható készülése idején, e terület azonban a vászonhordozóval együtt még a korábbi szakadások alkalmával megsemmisült. A festményt különleges barokk formájú fekete díszkeret teszi még ünnepélyesebbé (1. kép). A bácsi festmény a mai Csehország területén, Klatovyban (Klattau) levő, a 17. század közepén készült Szűz Mária-kegykép (2. kép) ismeretlen, valószínűleg magyarországi festő által készített 18. századi másolata. A „Panny Marie Klatovske” (azaz a Klatovy Szűzanya) kegyképet egy olasz származású kéményseprő (Bartolomeo Ricolt) és felesége rendelte meg, s középkori mintára, adományo-1. kép. A bácsi kegykép restaurálás előtti állapota. 2. kép. A Klatovy-i kegykép. 3. kép. Az eredeti Re-i freskó kegykép. zókként, a festmény bal és jobb alsó sarkában imádkozva megörökíttették magukat a művésszel. A kegyképhez, mint eredetijéhez, a Re-i kegyképhez (Beate Vergina del Sangue - a vérző Szent Szűz), mely román kori, 13—14. századi ffeskókép, csoda fűződik: 1683-ban, más források szerint 1685-ben vérzett a festmény (3. kép)6 *. A Klatovy Szűzanya képmását utólag ráhelyezett aranyozott ezüst, drágaköves korona díszíti, a Kisjézus dicsfényét és nyakszegélyét is ékköves rátét gazdagítja. A festményen látható, hogy eredetileg az előképnek megfelelően szoptatott a Szűzanya, álszeméremből azonban az emlőt átfestették, s a későbbi 6 Solch, Friedrich: Az 500 éves, Rei Vérehulló Madonna magyarországi tisztelete. Budapest, 1994. 41
