Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 11. (Székelyudvarhely, 2011)
Váli Zsuzsánna: Szempontok a falképek szemrevételezéssel történő viszgálatához. Erdélyi középkori falképek vizsgálata szemrevételezéssel
9. kép. Marosszentanna, nyugati fal, lábazati dísz. A vörös festékbe mártott pattintózsineg nyoma és bekarcolt szerkesztővonalak a falképen. 11. kép. Magyarfenes, a szentély keleti fala. Mária fehérrel festett köpenye alól átsejlik a szerkesztéshez használt, vörös festékbe mártott pattintózsineg által hagyott nyom. 12. kép. Magyarfenes, a szentély keleti fala. A Fájdalmas Krisztust megjelenítő alak glóriájának szerkesztése az alak felvázolása után történt, erre utal, hogy a glória nem vág bele számottevően az alak kontúrjába. Krisztus ujjainak ábrázolása sajátságos, „kézjegynek” tekinthető megoldás. vagy nedves festékbe mártott kicsapózsineggel. A folyékony vörös festékbe mártott zsineg által hagyott bemélyedések és a szétspriccelt vörös festék nyomai Marosszentannán, Magyarfenesen és Bádokon egyaránt láthatóak (5., 9-11. kép). 10. kép. Bádok, a hajó falképei. A még nedves vakolatba benyomódott pattintózsineg lenyomata. 13. kép. Bádok, Madonna a gyermek Jézussal. Az alakokat okker színű festékkel vázolta fel a mester, majd helyenként vörös színnel megerősítette a kontúrt. A glóriák szerkesztése az alakok felvázolását követően készült. A felület kiosztása után az egyes alakok helyének meghatározása következett, majd felrajzolták az alárajzot, a háttér nagyobb elemeit, majd a figurák kontúrjait és ezek után a kisebb, finomabb részleteket. Az alárajz felvázolásához használhattak szenet, előfordul az is, hogy a rajzolat főbb vonalait bekarcolták a vakolatba. Ilyen megoldással Maroszszentanna nyugati hajófalának lábazati díszén találkozhatunk (9. kép). Az alárajzot felvihették vizezett festékkel is. Az alárajz Marosszentannán, Magyarfenesen és Bádokon egyaránt vizes állagú, akvarellszerűen felvitt, állapota és megjelenése alapján freskósan kötött festékkel készült. Az alárajz elkészülte után történt a glóriák körberajzolása, körbekarcolása mindhárom templom esetén. Ezt jelzi, hogy a glóriák vonala nem megy tovább az alárajz által kijelölt kontúrhatárokon (7., 12-13. kép). A glóriák kiszerkesztéséhez mindhárom templom esetén körzőt használtak. Marosszentannán látható, hogy a festő csak többszöri nekifutásra tudta a glóriákat megfelelően kiszerkeszteni (7. kép). A körző középpontjának nyoma felfedezhető a marosszentannai szentélyben, főként a lábazati dísz kiszerkesztésénél, Bádokon, Magyarfenesen és a marosszentannai templom nyugati falának falképein úgy tűnik, javították. Magyarfenesen a glóriák körvonalát egy U keresztmetszetű eszközzel 29
