Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 10. (Székelyudvarhely, 2010)
Orosz Katalin: Festett papírtárgyak vizsgálatának lehetőségei, néhány vizsgálat eredméneiből levonható következtetések
3. ábra. A vörös pigmentminták és egy ismert minium pigment Raman görbéje. elegendő az elemzéshez, sőt létezik már hordozható Raman-készülék is, amely a vizsgálatot közvetlenül a tárgyon végzi mintavétel nélkül. A nagyobb szemcseméretű ásványi pigmentek esetében feltétlen előnye a vizsgálatnak, hogy a mikroszkóp alatt pontosan behatárolható a vizsgálni kívánt terület, illetve pigmentszemcse. A kapott spektrum néhány kutató szerint azonban nem annyira jellegzetes, hogy önmagában, egyéb speciális információ nélkül egyértelmű meghatározást tegyen lehetővé. A minta meghatározását úgy végzik, hogy a kapott spektrumot ismert anyagok spektrumával hasonlítják össze. Mivel papírra festett rétegekről kevés adattal rendelkezünk, valamint a festett réteg öregedése befolyásolhatja a kapott spektrumot, ezért érdemes referencia-anyag mellékelésével segíteni a vizsgálatot végző szakembert. A 8. képen látható Raman spektrumon az alsó fekete görbe a referenciaként vitt minium pigmentről készült, a másik három görbe a kötet lapjairól vett mintákról. A könyvből származó minták spektrumát nem csak az öregedés során bekövetkező esetleges változások torzítják, hanem a festékrétegben lévő egyéb anyagok (pl. kötőanyag) is. A míniumra jellemző csúcsok azonban mindhárom görbén jól láthatóak (3. ábra). Mindezek alapján tehát biztosan állíthatjuk, hogy a vörös festékréteg a kötet lapjain végig minium pigmentet tartalmaz. Arra a kérdésre azonban még nem válaszoltunk, hogy mi lehet a kötőanyag és vajon a festék összetétele különböző-e a kötet lapjain. A kötőanyagok vizsgálatára kevesebb lehetőségünk van, hiszen elemanalitikai vizsgálatok eredményeiből nem tudunk következtetni bonyolult szerves vegyületekre. A 16. században és még később a műanyagok megjelenéséig papír festése során állati eredetű (tojás, enyv) és növényi eredetű (mézgák, keményítő, gyanták) ragasztókat és kötőanyagokat használtak. Ezek kimutatására megfelelő lehet a Fourier transzformációs infravörös spektroszkópia (FTIR), amelyet széles körben alkalmaznak műtárgyak alkotóelemeinek vizsgálatára. A karakterisztikus rezgési frekvenciák mérésén alapuló infravörös spektroszkópiai módszer molekuláris kötések meghatározását teszi lehetővé. 4. ábra. Az arabgumiról és vörös pigmentekről készült FTIR görbék. Kiértékelése történhet úgy, hogy az infravörös spektrum csúcsaihoz tartozó kötések és funkciócsoportok segítségével összeállítjuk a vizsgált anyag szerkezetét, vagy referencia-anyag spektrumával hasonlítjuk össze a kapott görbét. A kiértékeléshez mindenképp nagy szakértelem és gyakorlat szükséges, és ebben az esetben is segíti a vizsgálatot végző szakembert a referencia-anyag mellékelése. A vörös festékminták poliszacharidokra jellemző görbét adtak, ezért friss és öregített keményítő és arabgumi mintát adtunk vizsgálatra. A minták összehasonlítása alapján az arabgumi jelenlétével számolhatunk. A 4. ábrán a felső az arabgumi, az alsó három a könyvből vett vörös festékminta görbéje. Az 1000 cm'1 -nél jelentkező csúcs utal az arabgumira. Az alsó görbén mutatkozó kalcium-karbonát feltehetően a papír meszezéséből vagy szennyeződésből származik (4. ábra). Mi lehet tehát az oka a festékréteg pergésének, ami csak a kötet második felében mutatkozik, ha se a pigment se a kötőanyag nem változott? Vagyis azonos pigmenteket és kötőanyagot használtak. A kötet alapos megfigyelése során szembetűnik, hogy a könyv első felében a vastagon felvitt vörös festéket kisebb felületeken alkalmazta a festő (sapkák, nadrágok, tűz), a kötet közepe táján azonban olyan metszetek jelennek meg, ahol épületek előtt, vagy épületekben dolgoznak. Ezeken az ábrázolásokon nagy tetőfelületek láthatók, melyeket vastag vörös festékréteggel kent át a festő, s ezeken figyelhető meg a pergés. Tapasztalataink szerint a minium viszonylag sok arabgumi kötőanyagot vesz fel anélkül, hogy fényessé válna, ugyanakkor vastag, pasztózus rétegben felkenve rugalmatlan, könnyen lepereg a papírról. A pergésnek lehet oka ez az említett rugalmatlanság, ami a könyv lapozásakor a festékréteg megrepedezését okozhatja. Az is elképzelhető, hogy kevés kötőanyagot kevertek a festékhez, de a kötőanyag károsodása, lebomlása is okozhatja a pergést. Az arabgumi öt és hat szénatomos cukorfélékből14 épül fel, amelyek savas tulajdonságú karboxil (-COOFI) oldalcsoportokat tartalmaznak, így tehát 14 Pl. glükuronsav és galakturonsav. 58
