Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 10. (Székelyudvarhely, 2010)
Orosz Katalin: Festett papírtárgyak vizsgálatának lehetőségei, néhány vizsgálat eredméneiből levonható következtetések
öcttníft jű >otd> S»bí» /*>nk nieUufoi ^JifífcojT/ jár mit* ,H.ci (erlist* Jtc/bot. * I C XI ytfa'l /rfo^-ţyf I. a-b. kép. Froben nyomdászjegye, tulajdonosi bejegyzés (a) és széljegyzetek (b) a vizsgált kötetben. részletesen leírva, hanem képekkel illusztrálva a megfelelő helyeken, latin és német képaláírásokkal a tisztább érthetőség kedvéért.” Agricola a könyvön több mint húsz évig dolgozott, 1550 végére fejezte be a latin változatot. A kötetben található 292 db ábrát Hans Rudolf Manuel Deutsch és Zacharias Speckling metszette fába, a rajzokat ehhez Basilius Weffringer készítette. 1553 márciusára az illusztrációk is elkészültek, a nyomtatást Bázelben 1556 márciusában fejezték be. Az első, latin nyelvű kiadás után 1557-ben elkészült a német fordítás is, mindkettőt Jeronymus Froben és Niclausen Bischoff bázeli nyomdájában nyomtatták. A fordítást az ugyancsak Bázelben élő Philippus Bechius professzor végezte. Az ábrákhoz készített nyomódúcokat összesen nyolc kiadáshoz használták 1556 és 1657 között. Ez a mű 200 évig a legjelentősebb bányászati kézikönyv volt. A könyv aztán még számtalan kiadást ért meg, összesen tizenkét nyelvre fordították le. 1985-ben megjelent a magyar fordítása is „Tizenkét könyv a bányászatról és kohászatról” címmel. A Froben kiadó épségben fennmaradt elszámolási könyvéből kiderül, hogy 1562-63 között a német kiadásnak négy példányát kiszínezték. Ezt a költséges és nagy munkát minden bizonnyal külön megrendelésre végezték, sajnos a mai napig nem került elő egy sem, ezekből a példányokból. A vizsgált példány színezéséről semmilyen megbízható információval nem rendelkezünk. A vizsgálat célja A vizsgált kötet jelentőségét és egyediségét az a tény biztosítja, hogy a többnyire fél- vagy egész oldalas (kb. 134 xl43 mm, 140x234 mm nagyságú) ábrákat zöld, kék, vörös, sárga, okker, fekete, szürke, barna, drapp és fehér színekkel kifestették. Arról semmilyen adattal nem rendelkezünk, hogy a könyv azonos lenne a Froben elszámoláskönyvében említett kifestett példányok valamelyikével. Festése nem egyezik a Magyarországon tudomásunk szerint még fellelhető további 3 db kifestett kötet egyikével sem. A könyv az egyedi festés és a tulajdonosi bejegyzések miatt különösen fontos és értékes. Az ismertetésre kerülő vizsgálatok elvégzését a könyvtest első és második fele között megfigyelhető festésbeli és a lapok állapotában mutatkozó különbség indokolta. A kötet második felében ugyanis a festés tónusa megváltozik, a lapokat fehéres lepedék borítja és a kifestett ábrákon tintamarás-szerű károsodások figyelhetők meg, néhol hiány is mutatkozik a papíron. Ezzel szemben a könyv elején a jobb alsó sarokban látható vízfolt jelenlétén kívül egyéb elváltozás nem figyelhető meg, a lapok jó állapotúak. A vizsgálat célja tehát elsődlegesen a károsodások, valamint a kötet állapotában mutatkozó különbség okainak meghatározása volt. Mindezen információk birtokában dönthettünk a szükséges és lehetséges restauráló-konzerváló kezelések kiválasztásáról. A szemrevételezés során nyert információk A vizsgálatot természetesen alapos szemrevételezéssel, megfigyelésekkel és adatgyűjtéssel kezdtük, melyek során a következőket tudtuk megállapítani. A kötet összesen 252 fólióból áll, hiányos, az 56. és 57. fóliók között 2 db behajtogatott melléklet (a 61., és a 64-65. ábra), a Hetedik könyvben a 130. ábrától a könyv végéig pedig 4 lap hiányzik.4 5 A könyv címlapján, valamint utolsó lapján látható Froben nyomdászjegye. A címlap lábrészén és az utolsó előtti lap versóján egy tulajdonosi bejegyzés olvasható „Denen Bergk liebenter zu Dienst Caspar Scherertz” (1. a. kép). A német bejegyzés talán úgy fordítható, hogy „Bányaszeretőknek szolgálatára Caspar Scherertz”. Az íráskép alapján feltehetően a 17. századból származik, Caspar Scherertz nagy valószínűséggel alsó magyarországi bányászati szakember volt.' Az íráskép alapján szintén ő írhatta a könyv margóján több helyen olvasható német 4 A fejezetrész az arany finomságának megállapítására szolgáló kémlőtűket mutatja be, valamint a tűk adatait sorolja fel táblázatokban. 5 A bejegyzéseket Dr. Németh István, a Magyar Országos Levéltár főlevéltárosa azonosította. 53
