Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 10. (Székelyudvarhely, 2010)

Orosz Katalin: Festett papírtárgyak vizsgálatának lehetőségei, néhány vizsgálat eredméneiből levonható következtetések

4. a-b. kép. A zöld festékrétegek tónuskülönbsége jól megfigyelhető

nyelvű széljegyzeteket, melyek egy szakembernek a szöveghez kapcsolódó megjegyzései (1. b. kép).

A könyv lapjait egy papírmalom hatféle vízjelszitával4 6 készült koronás vízjeles papírjára nyomtatták. A 252 lapból mindössze 69 db-on található vízjel. A vízjelben egy

6 A közepes és nagyobb papírmalmok ebben az időben 40-60 szitával dolgoztak, ezekre a vízjeleket drótból, kézzel készítették. Természetesen az azonos vízjelek is kisebb eltéréseket mutatnak, annak megfelelően, hogy hogyan sikerült az adott vízjelformát kialakítani a drótból (Pelbárt Jenő szóbeli közlése).

3. kép. Vízfoltok és enyhe penészfolt a könyv 14-15. lapjain.

Saeíwólffihúd) cccclrm

22. (a) és a 241. (b) lap festésén.

háromágú korona figyelhető meg, alatta F vagy E betűvel. (A betű sajnos nem teljesen egyértelmű.) Ha a korona alatti betű F, akkor Pelbárt Jenő vízjelkutató szerint feltehetően az itáliai fabrianoi papírmalomból származik a papír. Amennyiben a betű E, akkor a filigranológus hipotézise alapján svájci papírral van dolgunk (2. kép).

Az mindenesetre biztosnak látszik, hogy a kötethez használt jó minőségű papír egy malomból származik. A vízjelek egy része álló helyzetben van, másik részük 180 fokkal elforgatva, vagyis a korona lefelé néz. Ennek

54

2. kép. Koronás vízjel a kötet 246. lapján.