Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 10. (Székelyudvarhely, 2010)
Orosz Katalin: Festett papírtárgyak vizsgálatának lehetőségei, néhány vizsgálat eredméneiből levonható következtetések
állnak rendelkezésre és milyen feltételekkel. Mérlegelni kell, hogy rendelkezésre állnak-e roncsolásmentes vizsgálatok, mekkora minta szükséges, a vett minta megsemmisül-e a vizsgálat során, vagy más vizsgálathoz is felhasználható. Szükséges-e a vizsgálathoz szállítani a tárgyat, s ha igen ez mekkora kockázatot jelent. A beavatkozáshoz szükséges-e a várt információ, vagy egyéb (pl. történeti) szempontból van jelentősége.2 A nyerhető információ és a tárgyat ért terhelés arányban áll-e. Az elvégzendő vizsgálatok meghatározása után először a restaurátor által, többnyire a restauráló műhelyben végezhető vizsgálatokkal célszerű kezdeni. Ilyenek:- a hordozó vizsgálata ráeső fényben és átvilágítva (merítőszita, vízjel, papírhibák, szálirány, vastagság),- a festés optikai vizsgálata: fotózás különböző hullámhosszú sugárzással (pl. UV, infra) megvilágítva, a festékrétegek vastagsága, színe, a szín- vagy tónusváltozás előfordulása,- a papír és a festett rétegek kémhatása, oldódáspróbák, mikroanalitikai vizsgálatok (pl. fémion kimutatás),- a hordozó és a festett rétegek károsodásainak szemrevételezése. A fenti vizsgálatok eredményei további kérdéseket vethetnek fel, melyekre az egyéb anyagvizsgálatok adhatnak választ. Ezután következhetnek a roncsolásmentes műszeres vizsgálatok, pl. a kivezetett protonsugaras mikroanalízis (PIXE), a röntgenfluoreszcens spektroszkópia (XRF), majd a kis mintaigényű vizsgálatok, mint pl. a pigmentek vizsgálata mikroszkópos porpreparátumból, az elektronsugaras mikroanalízis (EDS), a röntgendiffrakció, Raman vizsgálat, Fourier transzformációs infravörös spektroszkópia, (FT1R). A különböző módszerekkel nyert információkat össze kell vetni, összegezni és szükség esetén módosítani a vizsgálati soron. A negatív eredmény is fontos (pl. feltételeztük kén jelenlétét a pigmentben, de a vizsgálat ezt nem igazolta). Előfordulhat, hogy valamely tervezett vizsgálat feleslegessé válik, mert más vizsgálattal megbízható eredményt kapunk, de gyakoribb, hogy újabb vizsgálat szükségessége merül fel. Ezért nagyon fontos a folyamatos, pontos dokumentálás és a teljes folyamat újragondolása, a visszacsatolás. Érdemes a vizsgálati eredményeket táblázatban összesíteni, mert így jól nyomon követhető a folyamat és vizsgálhatók az összefüggések. A vizsgálatok eredményeit össze kell vetni a tárgy készítésének korából származó forrásokban leírt módszerekkel és anyagokkal, valamint a kortárs szakirodalom adataival. Mindig szem előtt kell tartani a beavatkozás és a vizsgálatok eredetileg meghatározott célját (1. ábra). Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy birtokában vagyunk mindannak az információnak, ami a konzerválási, restaurálási beavatkozásokhoz fontos, úgy elvégezzük a szükséges kezeléseket. Bizonyos konzerváló eljárások után indolehetséges Információk fajtái A vizsgalatok es a beavatkozás céljának meghatározása* Ellenőrző vizsgálatok elvégzése A minden esetben A elvégzendő feladatok A nyert * Információk összesítése*1 beavatkozások megtervezése, majd elvégzése További vizsgálatok, kísérletek ^ 1 szükségességének meghatározása t. Hipotézisek kérdések (a lehetséges • beavatkozások tükrében) V * V / A vizsgálati sor meghatározása / \ ; A vizsgálatok * elvégzése, az *#* eredmények összegyűjtése / Szintézis, az 'információk összekapcsolása, ► következtetések 1. ábra. Festett papírtárgyak vizsgálatának folyamata. költ lehet azok hatékonyságának ellenőrzése (pl. a papír semlegesítése, fémionok megkötése), ezért ilyen esetekben ún. ellenőrző vizsgálatokat végzünk. Ezek többnyire mikroanalitikai tesztek (pl. réz-, és vasion teszt). Ügyelni kell arra, hogy mikroanalitikai ellenőrző tesztekhez mindig nem levérző indikátoranyagot tartalmazó tesztcsíkokat alkalmazzunk, különben beszennyezhetjük a már konzervált tárgyat. A restaurálási dokumentációhoz minden elvégzett, vagy elvégeztetett vizsgálat eredményeit csatolni kell, a magyarázó kiértékeléssel együtt. Az ismertetett vizsgálati folyamatot egy 16. századi köteten végzett vizsgálatokkal mutatjuk be.3 Terjedelmi korlát miatt nem áll módunkban közreadni minden, a könyvben előforduló festett réteg, illetve pigment vizsgálatát, ezért kiemeltünk néhány, a beavatkozás tervezése céljából fontos pigmentet és károsodást. A kötet adatai és készítésének rövid története A vizsgált kötet Georgius Agricola 1557-ben német nyelven nyomtatott „De re metallica” című bányászati munkája, amit a Magyar Országos Levéltár Központi Könyvtára őriz. Raktári jelzete 4/1288. Méretei: 221x300x44 mm. A szerző, Georgius Agricola 1494. március 24-én született Glauchauban Georg Bauer néven, latin nevét - a kor szokásainak megfelelően - tanulmányai végén vette fel. 1531-től a csehországi Chemnitzben városi orvos-patikusként dolgozott, és aktívan foglalkozott a bányászattal. 1555. november21-én bekövetkezett haláláig tudományos munkásságot folytatott, több tudományágban alkotott hiánypótló, alapvető művet. Ezek közé tartozott a „De re metallica” is, amelynek címe magyarul: „Tizenkét könyv a bányászatról, benne minden hivatal, eszköz, szerszám, és minden, ami ehhez a tevékenységhez tartozik, nem csak 2 Sok esetben bizonyos információkat csak a restaurálás során van lehetőségünk feltárni, amikor a tárgyat darabjaira szedtük (pl. egy könyv gerinckasírozó csíkjainak feliratai, egy betlehem belső díszítéséhez használt nyomatok, szentképek, stb.). 3 A vizsgálatokat a szerző doktori kutatás keretében végezte, az eredményekről bővebben lásd: Orosz Katalin: XV1-XVI1. századi festett papírtárgyak vizsgálata és konzerválásuk lehetőségei, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Doktori iskola, 2008. Témavezető: Dr. Járó Márta. 52
