Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 10. (Székelyudvarhely, 2010)
Kovács Petronella: 18. századi, erdélyi, bőrrel borított díszes útiládák. II. rész: Állapotfelmérésük és konzerválási-restaurálási lehetőségeik
3.3.3. A bőrök puhítása A ládák egy részén a bőr helyenként zsugorodott, megkeményedett. Ha a likkeres kezelés nem ad kielégítő eredményt, ezek felpuhítása csak nedvesítéssel lehetséges. A párásítás, nedvesítés féligáteresztő membránon (Gore-tex, Sympatex, stb.) keresztül történjen28, azonban még ezek használata esetén is fennáll a veszélye annak, hogy a bőr túl sok nedvességet vesz fel, ezért ennek mértékét állandóan ellenőrizzük! A vastartalmú bőrökben a vasionok víz hatására tovább terjedhetnek, a gyenge megtartású bőr pedig nagyon átnedvesedhet, foltosodhat, megsötétedhet. Sympatex fólián keresztül, állandó ellenőrzés mellett végzett nedvesítés során ilyen elváltozás következett be az Issekutz láda zár körül igen felgyűrődött és megkeményedett bőrborításának kezelésekor. A vastartalmú, igen savas pH-jú, alacsony zsugorodási hőmérsékletű bőr nedvesség hatására ugyan felpuhult, azonban száradás után sötét maradt és törékennyé, szinte porlékonnyá vált. A túlnedvesedés a fent leírt károsodásokon kívül az apró, vaknyomással készült minták eltűnését is okozhatja. A bőrt, kisimítás után szívópapírral befedve, azt többször cserélve, lesúlyozva szárítsuk, ügyelve arra, hogy mintázatát ne préseljük ki belőle. A szívópapírt többször cseréljük. Az összes láda bőrborításának mintái az új növényi, illetve timsós cserzésű bőr zsugorodási hőmérsékletéhez képest igen alacsony értékeket mutattak (2. táblázat). Egyes rostok zsugorodása már 36-37 °C-on, ami a testhőmérsékletnek felel meg, megindult. Ezt mind a nedvesítésnél, mind a likkeres kezeléseknél figyelembe kell venni, és csak hideg, maximum 25 °C-os oldatokat szabad alkalmazni. 3.3.4. A felvált bőrborítás visszaragasztása A bőrborítások minden ládán kisebb-nagyobb mértékben felváltak a faalapról. Visszaragasztásuk keményítővel vagy műanyag alapú ragasztókkal lehetséges. Ez utóbbiak közül korábban a Planatol BB Superior, poli(vinil-acetát) ragasztó használata terjedt el széles körben. A Planatol öregedése során ecetsavat termel, elősegítve ezzel saját anyagának rugalmatlanná válása mellett a vele érintkező bőr savasodását, ezért az utóbbi években, kísérletek történtek akril típusú diszperziós ragasztók alkalmazására a bőrrestaurálásban.29 * Magyar28 A Gore-tex és Sympatex féligáteresztő membránok működési mechanizmusáról Id.: Singer, H. - Dobrusskin, S. - Bánik, G.: Behandlung wasseremdfindlicher Objekte mit Gore-tex. In.: Restaura 2/1991. pp. 102-111. Kovács Petronella - Köváriné Csizmadi Edit: Attemps to remove water stains from painted wooden objects using Gore-tex. In. Conservation around the Millennium. Ed. K. Török, Hungarian National Museum, 2001. pp. 79-84. Gereben Zsófia: Egy XIX. századi tiszti szablya dísztokjának restaurálása. Szakdolgozat. Témavezető: Kissné Bendefy Márta, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Tárgyrestaurátor szak. 2005. 29 Sturge, Th.: The conservation of leather artefacts. The Leather Conservation Centre. Northampton, 2000. valamint Leather/skin and its conservation for museums and archeologists. CD-ROM, Athen, T.E.I., Athen - Hungarian National Museum, Budapest - Leather Conservation Centre. Northampton, 2001. országon a tárgyrestaurátor képzés keretein belül folyt kutatás Lascaux 498 és Lascaux 360 akrilragasztókkal, keverékeikkel valamint mindkettő rizskeményítővel készült keverékeivel/0 Az eredmény azt mutatta, hogy a nagyobb molekulatömegű, gyorsabban száradó akrilragasztók nem hatolnak be olyan mélyen a bőrrostok közé, mint a kisebb molekulatömegü keményítő, a ragasztás csak a felületen történik, gyengébb és visszabontás esetén a bőr kevésbé sérül. Ezzel szemben a kis molekulatömegű keményítő a bőr rostjai közé bejutva sokkal erősebb ragasztást biztosít, mint az irha és a barkaréteg közötti kötőerő, ezért szétbontáskor szétválásukat okozhatja. Az akrilragasztók és a keményítő különböző arányú keverékeivel az adott tárgyhoz szükséges ragasztási tulajdonságok érhetők el. A ládáknál a bőr csak keményítővel történő visszaragasztása esetén a rossz állapotú bőr a nagy víztartalmú keményítőből sok vizet vehet fel, túlzottan átnedvesedhet, másrészt a ragasztó víztartalmát a fa magába szívhatja, ezért is ajánlott a fent említett keverékek alkalmazása. A ragasztás minőségét befolyásolhatja a bőr állapota: pl. az Issekutz láda bőrborításának a zár körül nedvesítés hatására törékennyé vált része sem az említett Lascaux ragasztókkal, sem keményítővel, illetve ezek keverékével nem volt visszaragasztható. A kemény, de porlékony bőr pillanatok alatt átitatódott a ragasztóanyaggal, ugyanakkor a ragasztás során a fa alap elszívta belőle a nedvességet és a két felület között nem jött létre megfelelő kötés. Száradás után a bőr még törékenyebbé vált, és a zár körül kitöredezett, lepergett (42. kép). Ez a terület a restaurálás során élberagasztással illesztve pótlásra került 3.3.5. A bőrborítás kiegészítése A ládák borításának hiányait a vizsgálatok során megállapított állatfajtáknak megfelelő bőrökkel egészíthetjük ki. A pótlásokat az adott hiány illetve környezetének függvényében élberagasztással, vagy alálapolással - a kiegészítés széleinek a hátoldalon történő serfelésével vagy a színoldalán kézi csiszolóval való elvékonyításával — készíthetjük. Ragasztásukhoz a fent említett anyagokat alkalmazhatjuk. A bőrborítások kiegészítésénél vegyük figyelembe az egész tárgy állapotát, az egyéb műtárgyalkotók - a fémdíszítmények és a textilborítás - hiányait is, és ezeket összehangolva határozzuk meg a kiegészítés szükségességét, illetve mértékét. Amint a fémdíszítmények kiegészítésénél megjegyeztük a restaurálás területén az elmúlt évtizedben bekövetkezett etikai változások hatására egyre kérdésesebbé válik a kiegészítések szükségessége. 30 Akril-butil észterrel sűrített butil-metakrilát kopolimerek. A 498 HV önmagában meglehetősen kemény és merev kötést, míg a 360 HV puha, rugalmas ragasztást ad, de száradás után enyhén ragadós marad. Brenner Róza: Magas hőmérsékleten zsugorodott és deformálódott XVIII, századi bőrcsizma restaurálása. Szakdolgozat. Témavezető: Kissné Bendeíy Márta, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Tárgyrestaurátor szak. 2005. pp. 43^t5. 39