Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 10. (Székelyudvarhely, 2010)

Kovács Petronella: 18. századi, erdélyi, bőrrel borított díszes útiládák. II. rész: Állapotfelmérésük és konzerválási-restaurálási lehetőségeik

3.3.3. A bőrök puhítása A ládák egy részén a bőr helyenként zsugorodott, megkeményedett. Ha a likkeres kezelés nem ad kielé­gítő eredményt, ezek felpuhítása csak nedvesítéssel le­hetséges. A párásítás, nedvesítés féligáteresztő memb­ránon (Gore-tex, Sympatex, stb.) keresztül történjen28, azonban még ezek használata esetén is fennáll a veszé­lye annak, hogy a bőr túl sok nedvességet vesz fel, ezért ennek mértékét állandóan ellenőrizzük! A vastartalmú bőrökben a vasionok víz hatására tovább terjedhetnek, a gyenge megtartású bőr pedig nagyon átnedvesedhet, foltosodhat, megsötétedhet. Sympatex fólián keresz­tül, állandó ellenőrzés mellett végzett nedvesítés során ilyen elváltozás következett be az Issekutz láda zár kö­rül igen felgyűrődött és megkeményedett bőrborításának kezelésekor. A vastartalmú, igen savas pH-jú, alacsony zsugorodási hőmérsékletű bőr nedvesség hatására ugyan felpuhult, azonban száradás után sötét maradt és töré­kennyé, szinte porlékonnyá vált. A túlnedvesedés a fent leírt károsodásokon kívül az apró, vaknyomással készült minták eltűnését is okozhatja. A bőrt, kisimítás után szívópapírral befedve, azt többször cserélve, lesúlyozva szárítsuk, ügyelve arra, hogy mintáza­tát ne préseljük ki belőle. A szívópapírt többször cseréljük. Az összes láda bőrborításának mintái az új növényi, il­letve timsós cserzésű bőr zsugorodási hőmérsékletéhez ké­pest igen alacsony értékeket mutattak (2. táblázat). Egyes rostok zsugorodása már 36-37 °C-on, ami a testhőmér­sékletnek felel meg, megindult. Ezt mind a nedvesítésnél, mind a likkeres kezeléseknél figyelembe kell venni, és csak hideg, maximum 25 °C-os oldatokat szabad alkalmazni. 3.3.4. A felvált bőrborítás visszaragasztása A bőrborítások minden ládán kisebb-nagyobb mér­tékben felváltak a faalapról. Visszaragasztásuk kemé­nyítővel vagy műanyag alapú ragasztókkal lehetséges. Ez utóbbiak közül korábban a Planatol BB Superior, poli(vinil-acetát) ragasztó használata terjedt el széles körben. A Planatol öregedése során ecetsavat termel, elősegítve ezzel saját anyagának rugalmatlanná válása mellett a vele érintkező bőr savasodását, ezért az utób­bi években, kísérletek történtek akril típusú diszperziós ragasztók alkalmazására a bőrrestaurálásban.29 * Magyar­28 A Gore-tex és Sympatex féligáteresztő membránok működési mechaniz­musáról Id.: Singer, H. - Dobrusskin, S. - Bánik, G.: Behandlung wasse­­remdfindlicher Objekte mit Gore-tex. In.: Restaura 2/1991. pp. 102-111. Kovács Petronella - Köváriné Csizmadi Edit: Attemps to remove water stains from painted wooden objects using Gore-tex. In. Conservation around the Millennium. Ed. K. Török, Hungarian National Museum, 2001. pp. 79-84. Gereben Zsófia: Egy XIX. századi tiszti szablya dísztokjának restaurá­lása. Szakdolgozat. Témavezető: Kissné Bendefy Márta, Magyar Kép­zőművészeti Egyetem, Tárgyrestaurátor szak. 2005. 29 Sturge, Th.: The conservation of leather artefacts. The Leather Con­servation Centre. Northampton, 2000. valamint Leather/skin and its conservation for museums and archeologists. CD-ROM, Athen, T.E.I., Athen - Hungarian National Museum, Budapest - Leather Conserva­tion Centre. Northampton, 2001. országon a tárgyrestaurátor képzés keretein belül folyt kutatás Lascaux 498 és Lascaux 360 akrilragasztókkal, keverékeikkel valamint mindkettő rizskeményítővel készült keverékeivel/0 Az eredmény azt mutatta, hogy a nagyobb molekulatömegű, gyorsabban száradó akrilra­­gasztók nem hatolnak be olyan mélyen a bőrrostok közé, mint a kisebb molekulatömegü keményítő, a ragasztás csak a felületen történik, gyengébb és visszabontás ese­tén a bőr kevésbé sérül. Ezzel szemben a kis moleku­latömegű keményítő a bőr rostjai közé bejutva sokkal erősebb ragasztást biztosít, mint az irha és a barkaréteg közötti kötőerő, ezért szétbontáskor szétválásukat okoz­hatja. Az akrilragasztók és a keményítő különböző ará­nyú keverékeivel az adott tárgyhoz szükséges ragasztási tulajdonságok érhetők el. A ládáknál a bőr csak kemé­nyítővel történő visszaragasztása esetén a rossz állapotú bőr a nagy víztartalmú keményítőből sok vizet vehet fel, túlzottan átnedvesedhet, másrészt a ragasztó víztartal­mát a fa magába szívhatja, ezért is ajánlott a fent említett keverékek alkalmazása. A ragasztás minőségét befolyásolhatja a bőr állapota: pl. az Issekutz láda bőrborításának a zár körül nedvesítés hatására törékennyé vált része sem az említett Lascaux ragasztókkal, sem keményítővel, illetve ezek keverékével nem volt visszaragasztható. A kemény, de porlékony bőr pillanatok alatt átitatódott a ragasztóanyaggal, ugyanak­kor a ragasztás során a fa alap elszívta belőle a nedvessé­get és a két felület között nem jött létre megfelelő kötés. Száradás után a bőr még törékenyebbé vált, és a zár körül kitöredezett, lepergett (42. kép). Ez a terület a restaurálás során élberagasztással illesztve pótlásra került 3.3.5. A bőrborítás kiegészítése A ládák borításának hiányait a vizsgálatok során meg­állapított állatfajtáknak megfelelő bőrökkel egészíthet­jük ki. A pótlásokat az adott hiány illetve környezetének függvényében élberagasztással, vagy alálapolással - a ki­egészítés széleinek a hátoldalon történő serfelésével vagy a színoldalán kézi csiszolóval való elvékonyításával — ké­szíthetjük. Ragasztásukhoz a fent említett anyagokat al­kalmazhatjuk. A bőrborítások kiegészítésénél vegyük figyelembe az egész tárgy állapotát, az egyéb műtárgyalkotók - a fém­díszítmények és a textilborítás - hiányait is, és ezeket összehangolva határozzuk meg a kiegészítés szükséges­ségét, illetve mértékét. Amint a fémdíszítmények kiegé­szítésénél megjegyeztük a restaurálás területén az elmúlt évtizedben bekövetkezett etikai változások hatására egyre kérdésesebbé válik a kiegészítések szükségessége. 30 Akril-butil észterrel sűrített butil-metakrilát kopolimerek. A 498 HV ön­magában meglehetősen kemény és merev kötést, míg a 360 HV puha, rugalmas ragasztást ad, de száradás után enyhén ragadós marad. Bren­ner Róza: Magas hőmérsékleten zsugorodott és deformálódott XVIII, századi bőrcsizma restaurálása. Szakdolgozat. Témavezető: Kissné Bendeíy Márta, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Tárgyrestaurátor szak. 2005. pp. 43^t5. 39

Next

/
Thumbnails
Contents