Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 10. (Székelyudvarhely, 2010)
Kovács Petronella: 18. századi, erdélyi, bőrrel borított díszes útiládák. II. rész: Állapotfelmérésük és konzerválási-restaurálási lehetőségeik
39-41. kép. Az Issekutz láda fedéldeszkája kiegészítésének lépései. A pótlás a törésfelülethez illeszkedő kialakítása indigó segítségével. 42. kép. Az Issekutz láda kiegészített fedele. a ládákhoz hasonlóan papír, fa, bőr, textil és fém alapanyagú levéltári és könyvtári állományok fertőtlenítésére megfelelő hatékonysággal alkalmazott etilén-oxid gázzal kapcsolatban felmerült, hogy gondos és többszöri szellőztetés ellenére a műtárgyban visszamaradhat a fertőtlenítő szer, amely rákkeltő.1'1 A környezetkímélő, és a szakirodalmi adatok alapján a műtárgyak anyagait nem károsító inert gázokkal - nitrogén, argon, széndioxid - történő fertőtlenítés egyre jobban elterjed világszerte, azonban Magyarországon tudomásunk szerint még nem alkalmazzák műtárgyvédelmi célokra.19 20 Időszerű lenne a múzeumi terület számára mindegyik régióban legalább egy intézményben ennek lehetőségét megteremteni. Bőrtárgyak, bőr viseleti darabok fertőtlenítését fagyasztásos eljárással is szokták végezni, arról azonban 19 Pesti Lászlóné: A levéltári anyag fertőtlenítésének lehetőségeiről és az eljárások hatékonyságának, illetve károsító hatásának felméréséről. http://www.bparchiv.hu/demo/magyar/publikaciok/penesz/index.html Kastaly Beatrix - Schramkó Péter: Vizsgálatok a gyöngyösi könyvlelet etilén-oxidos fertőtlenítése után. Műtárgyvédelem 27. Szerk. Török K. Magyar Nemzeti Múzeum, 2000. pp. 129-135. 20 A reaktív gázok műtárgykárosító hatásáról és az inert gázokkal történő fertőtlenítésről bővebben ld. Morgós András: Műtárgyak korszerű fertőtlenítése. In. Isis Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 1. Szerk. Kovács P. Haáz Rezső Alapítvány, Székelyudvarhely, 2001. pp. 31—42. a külföldi szakirodalomban sem találtunk utalást, hogy a vizsgált ládákhoz hasonló, többféle szerves, valamint szervetlen anyagból álló műtárgyak hogyan reagálnak erre a kezelésre. Minthogy a Néprajzi Múzeumban van egy fagyasztó kamra, érdemes lenne kísérleteket végezni ezen a területen. 3.1.2. Tisztítás A ládák szabadon lévő fafelületeit lehetőleg szárazon tisztítsuk. Először porszívózzuk le a port, majd radírozzuk át a deszkákat, és újabb porszívózással távolítsuk el a radírpor maradványait. A fém és bőr műtárgyalkotók jelenléte miatt kéntartalom-mentes vinilradírok használata ajánlott. Szivacsradírokkal elkerülhető a felület kifényesedése. A farestaurálásban egészen az utóbbi időkig általánosan alkalmazott felületaktív mosószerek - pl. zsíralkohol-szulfát - vizes oldatainak habjával való tisztítás, és elsősorban annak vizes visszatörlése nem kívánt mennyiségű vízfelvétellel, majd annak leadásával járhat. Ez, bár a szerkezetbe foglalt deszkák vetemedését nem okozza, a fafelületen apró repedéseket eredményezhet. A kezelés másik hátránya, hogy a nem tökéletesen eltávolított mosószer később kirakodhat a faanyag felületén. 3.1.3. Szilárdítás A vizsgált ládák szerkezete stabil, faanyaguk a rovarkár ellenére nem, vagy csak csekély mértékben szorul megerősítésre. A bőrborítás sok helyen táskásán felvált a faalapról, a fémpántok mentén gyakran elszakadt, vagy egyéb mechanikai sérülést szenvedett, ezeken a területeken felemelhető a faalapról, így láthatóvá és hozzáférhetővé válik a károsodott területek egy része. Amennyiben ezeken a helyeken a faanyag gyenge megtartású, szálasán szakadozik, könnyen benyomható vagy porlékony, szükséges a szilárdítása. A szabad felületeken - pl. ládafenék külső oldala - ecseteléssel, ahol a bőrborítás felemelhető, a kirepülő nyílásokon keresztül injektálással juttathatunk be szilárdító szert a fába. Lassan, mindig csak annyit adagolva, amennyit az 34
