Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 10. (Székelyudvarhely, 2010)

B. Perjés Judit - Domokos Levente - Puskás Katalin: Tíz nap a "Nagy-Küküllő felső folyása mentén" avagy hazi és vendég restaurátorok a székelykeresztúri Molnár István Múzeum születő állandó kiállításán

9. kép. Ásatás után konzerválás nélkül elcsomagolt tárgyak egyike restaurálás előtt

10. kép. Golyóöntő fogó restaurálás előtt.

11. kép. Golyóöntő fogó restaurálás után.

ellenére is lemezesen szétmállottak az aktív, le nem állított korrozív folyamatok miatt, és stabil fémmagjuk mérete is egyre csökkent (9. kép).

A restaurálás nélkül maradt fémtárgyak későbbi megmentéséhez elsősorban egy olyan restaurátor-műhelyre, illetve eszköztár kialakítására volt szükség, amelyre a Nemzeti Kulturális Alap (Budapest), valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (Budapest) korábbi években nyújtott támogatása nélkül kevés esélyünk lett volna. A pályázatok segítségével megvásárolt szemcseszóróval, marokcsiszolóval, és más, a fémtárgyak száraz, vegyszermentes tisztítását lehetővé tevő eszközökkel sikerült a teljes széthulláshoz közel álló tárgyakat megtisztítani, konzerválni, és kiállítható állapotba hozni.

A bemutatni kívánt lelet együttesek tárgyait megtartásuk alapján három csoportra osztottuk:

a) jó fémmaggal rendelkező jó megtartású

b) gyenge fémmaggal rendelkező, rossz megtartású

c) fémmaggal nem rendelkező, de jó megtartású tárgyakra.

Az első csoportból álljon itt példának egy 16. századra keltezett golyóöntő fogó (10-11. kép). Az öntőformát egy 1980-ban végzett ásatáson találták, több más tárgygyal egyetemben.9 10 11 A tisztítást fogászati vésővel, illetve szemcseszóróval kezdtük, majd Krefting-eljárással"’ folytattuk. Elektrolit-oldatnak 5%-os NaOH oldatot használtunk, elektródnak alumínium szalagot. Tisztítás és kloridpróba után a tárgyat szárítószekrényben szárítottuk, majd 10 v%-os csersav-oldattal passzíváitok, melyet újabb szárítás követett. Felületét végezetül KK18 fegyverzsírral11 védtük le. A fegyverzsírt lakkbenzinnel kissé hígítottuk, hogy a tárgy felületén jobban terüljön, és a repedésekbe behatoljon. Kétszeri ecsetelés, majd felmelegítés után a felületről a felesleget visszatöröltük.

A másik két csoport tárgyainak tisztítása szemcseszóró készülék használata nélkül nem lett volna sikeres. Ugyanis az instabil vas stabil oxidokká való, földben végbement lassú átalakulása megőrizte a tárgy eredeti alakjának megfelelő magot, amit szemcseszóróval, marokcsiszolóval, fogászati vésővel és türelemmel ki lehetett bontani. A szemcseszórót szinte szikeszerü pontossággal lehetett szabályozni, és irányítani. A szemcseszóróban 0,4-0,8-as méretű egeresi kvarchomokot használtunk. A légnyomás értékét 1,5 bar és 6,3 bar között változtattuk. A tisztítás hatásfokát befolyásolni lehetett új, 4 mm-es, valamint 5-6 mm-es nyílású, kopott szórófej használatával, valamint a különböző szemcseméretű homok használatával is.

A lemezes korrózió miatt szétmállott, töredezett tárgyak restaurálását előszilárdítással kezdtük, melyhez Paraloid B 7212 3%-os nitrohigítós oldatát használtuk. A töredékeket a törés és illesztési felületek tisztítása után UHU Hart13 ragasztóval ideiglenesen összeragasztottuk. Ezt követően kezdhettük el a tulajdonképpeni tisztítást, a vastag oxidréteg eltávolítását, szükség esetén a szilárdítást többször ismételve. Tisztítás után a végleges ragasztási felületeket Uverapid 20 epoxiragasztóval ragasztottuk össze, amit szükség szerint adagolt vasoxid-alapú porfestékkel színeztünk, illetve töltöttünk fel.

9 Benkő Elek: A középkori Keresztúr-szék régészeti topográfiája. Varia Archeologica Hungarica V., Budapest, 1992. p. 160. (22/lg Iskola u. 27. - 1. Számú Általános Iskola lelőhely), és p. 79. fotótábla 9. kép.

10 Külső áramforrás nélküli elektrokémiai eljárás. Schlager Károlyné: A múzeumi fém műtárgyak állagvédelme. In. Múzeumi Műtárgyvédelem, 1970. KM1 Muzeológiai Technológiai Osztálya, Budapest, pp. 100-101. és Séd Gábor: Régészeti eredetű fémtárgyak tisztítása, konzerválása. In. Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központ, Budapest, 1979. p. 25.

11 Inhibitor tartalmú anyag.

12 Metakrilát-etilmetakrilát kopolimer.

13 Metil-acetát (50-100 %), cellulóznitrát (25-50 %), butilacetát (2,5- 100 %). Gyártó: UHU Gmbh, Bühl (Baden).

104