Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 10. (Székelyudvarhely, 2010)

B. Perjés Judit - Domokos Levente - Puskás Katalin: Tíz nap a "Nagy-Küküllő felső folyása mentén" avagy hazi és vendég restaurátorok a székelykeresztúri Molnár István Múzeum születő állandó kiállításán

4. kép. Restaurátorok munka közben.

6. kép. Restaurált középkori kályhaszemek, egyszerű és dongás oromdíszek és egy kályhakürtő a kiállítás 4. termében.

5. kép. Restaurált későközépkori edények a kiállítás 5. termében.

erőszakos halállal haltak meg.7 A régészek megfigyelése szerint a romokat kevéssel a leégés után megbolygatták, az értékesebb tárgyakat elmozdították. A múzeumba került gazdag lelet együttes egyes felismerhető darabjait beleltározták, a felismerhetetlen, vastag korrózióréteggel bontottakat azonban konzerválás nélkül, gondosan elcsomagolták. A 36 vastárgyból nyolcat 1994-1995-ben konzerváltak és restauráltak8, azonban felületüket müanyagos külsőt kölcsönző, vastag műgyanta-réteggel vonták be (7-8. kép). Utólag viszont megállapíthatjuk, hogy az ekkor elvégzett restaurálás biztosította a tárgyak további fennmaradását, mert közülük csak egyen jelent meg lemezes korrózió. Ezzel szemben a lelet együttes azon fémtárgyai, melyek sajnálatos módon restaurálás vagy konzerválás nélkül maradtak, a gondos csomagolás és raktározás

7 Székely Attila szóbeli közlése.

8 A restaurálást a Kolozsvári Történelmi Múzeum munkatársa, Janicsek András végezte. Forrás: 1994. szeptember 28-án kelt jegyzőkönyv.

7. kép. 1994-ben konzervált zár a 12-13. századi régészeti leletből.

8. kép. Ugyanez a zár a 2009. évi újrarestaurálás közben, a védőréteg eltávolítása után.

103