Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 8-9. (Székelyudvarhely, 2009)
Várfalvi Andrea: Különböző készítés-technikával készült textíliák kiegészítési lehetőségei
Különböző készítéstechnikával készült textíliák kiegészítési lehetőségei Várfalvi Andrea Hiányos textíliák restaurálásakor a meggyengült szövet megerősítését, alátámasztását biztosító anyag sok esetben a kiegészítés szerepét is betölti. Az eltérő készítéstechnikáktól függően e módszer mellett azonban még számtalan egyéb lehetőség is adódik textilhiányok pótlására. Az alábbi írás ezekből kíván bemutatni néhányat. A tanulmány rövid áttekintést ad a különböző technikával készült szövetek fajtáiról. Ezt követi a kiegészítési módok felsorolása, magyarországi gyűjteményekben őrzött műtárgyak restaurálásainak illusztrálásával.1 A szemléltetett esettanulmányok mellett, a lábjegyzetben szereplő dokumentációkban és publikációkban leírtak megismerése további adalékul szolgálhat a téma iránt érdeklődőknek. A textíliák készítésük szerint két nagy csoportra oszthatók. Az egyik csoportban a szövetek mintázata a fonalképzés során jön létre. Ide sorolhatók a szövőeszközön, szövőszéken készült, egy vagy több egymásra merőleges lánc, ill. vetül ékrendszer kereszteződésével létrehozott szövetek, szőtt és csomózott szőnyegek, kárpitok, illetve az egy vagy két fonalrendszer hurkolásával, csomózásával készített sprangok, varrott és vert csipkék, kötések, makramék, récék, valamint horgolások. A másik csoportban az alapszövet készítését követően a díszítményt attól eltérő technikával hozzák létre. Ilyenek pl. a festéssel (nyomott szövetek) és színezéssel (batik, plângi, tritik) mintázott textíliák, a hímzések vagy rátétes, applikált, flitteres, gombos és egyéb díszítő elemmel ellátott szövetek.1 2 * A felsorolt szövetfajták hiányainak pótlását egy típuson belül is végezhetjük többféle módon. A választott módszer a károsodások mértékének függvényében műtárgyanként más és más lehet. A sík és a tértextíliák kiegészítése között anyag és készítéstechnikai szempontból nincs különbség. Eltérés csupán a kivitelezésben rejlik a térben és a síkban végzett munka között. Viseletek, térformák esetén - amennyiben lehetséges - bontás nélkül vagy részleges bontás mellett, a térformát megtartva pótoljuk a hiányokat. Mielőtt egy szálasanyagból készült műtárgy restaurá1 Azoknak az illusztrációkban szereplő műtárgyaknak a restaurálását, amelyek leírásának forrása jegyzetben nem kerül említésre a szerző végezte. 2 László 1989. 3. p. E. Nagy - Kralovánszky - Mátéffy - Járó 1993. pp. 6-154. lásához hozzákezdenénk, számos feladatot kell elvégeznünk a megfelelő munkaterv elkészítéséhez. Az anyag- és készítéstechnikai vizsgálatok megismertetnek a szövet alapanyagainak felépítésével, lebomlási fokának mértékével, valamint készítési módjának és annak a műtárgyat alkotó szerves, illetve ha van, szervetlen anyagokra gyakorolt hatásával. Ezek az eredmények befolyásolják az alkalmazott módszerek és a felhasznált anyagok kiválasztását. A hazai és a külföldi szakirodalom tanulmányozása analógiák felkutatásával hozzájárulhat a restaurálással kapcsolatos eldöntendő kérdések megválaszolásához. Etikai kérdésekben a restaurálandó műtárgy gyűjteményének kurátorával, művészettörténésszel való konzultáció segítséget nyújthat a pótlás szükségességének, ill. a kiegészítés mértékének megállapításában. Az alkalmazott segédanyagok előkészítésekor lehetőségünk van a felhasználásra kerülő szövetek kikészítőanyagainak eltávolítására, a segédanyagok színezésére, valamint térformánál a munkához felhasznált váz, tömőforma készítésére. 1. Az alapszövet kiegészítése Az alapszövet kiegészítését végezhetjük alátámasztással, alátámasztással és fonalbeültetéssel, alátámasztással és szövetbeültetéssel, valamint szövéssel, csomózással és burkolással. 1.1. Alátámasztás Alátámasztáskor a többnyire vékony, meggyengült szövetet rögzítjük egy textíliára varrókonzerválással vagy ragasztással (dublírozással). Az alátámasztó anyag egyben a szövet hiányainak pótlásául is szolgál (1. ábra). Varrókonzerváláskor az egyenletes súlyelosztást szakaszosan elrendezett fércelő öltésekkel biztosíthatjuk. A károsodott textílián található lyukak szélét, valamint a lebegő vagy elszakadt fonalakat ún. átfogó öltésekkel rögzítjük az alátámasztó szövetre. műtárgy alátámasztó szövet 1. ábra. Alátámasztás. 88
