Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 8-9. (Székelyudvarhely, 2009)

Kovács Petronella: 18. századi, erdélyi, bőrrel borított díszes útiládák. I. rész: Történeti vonatkozások, készítéstechnikai kutatás és anyagvizsgálatok

Egykori leírások tanúskodnak, hogy szegekkel díszített útiládákat a történelmi Magyarországon is használtak.5 A 18-19. században megjelent Krünitz enciklopédia6 az úti ládák készítésénél részletesen ismerteti fémpántjaik és vereteik készítési módját,7 8 azonban sem azok, sem a bőr­borítások díszítőmotívumait nem említi. Ugyanakkor megjegyzi, hogy útiládák borítására gyakran használtak szőrös bőröket is: „A fókabőrt szőrével együtt alkalmaz­ták útiládák (kofferek) bevonására, mivel így nem ereszti át a vizet.”15 A fennmaradt ládák alapján megállapítható, mind a bőrborításokat, mind a fémvereteket gyakran díszítették virágmotívumokkal. A 17-18. századi, bőrrel bevont spa­nyol, francia és angol ládákon a motívumokat általában egyszerű félgömb vagy díszes fejű szögekkel alakították ki (1. kép), míg az itáliai ládákon gyakoribb a mezőket alkotó fémpántok alkalmazása, melyeket trébeléssel, vé­séssel vagy más fémmegmunkálási technikával díszítet­tek. A 18. századi német és osztrák ládák között mindkét díszítési technikára találunk példát.9 A tanulmány tárgyát képező ládák egy harmadik cso­portba sorolhatók: fémlemezekből kivágott virágmotívu­mokkal ékesítettek.10 11 * Ez utóbbi típusból a kutatás meg­kezdésig hét, erdélyi eredetűnek tartott, 18. századi darab volt publikált (1. táblázat a., c., e., f., h., m., o.). Az egyi­ket, az akkor még magántulajdonban, 2003 óta az Iparmű­vészeti Múzeumban őrzött darabot, Balogh Jolán közölte 1957-ben11 (2. kép, 1. táblázat f.). Múzeum, 1997. pp. 29-38., Ráduly Emil: A váci Fehérek temploma kriptafeltárása. In. Műtárgygyvédelem 26. Szerk. Török K. Magyar Nemzeti Múzeum, 1997. pp. 21-28. Bathó Edit: A jászberényi Nagy­boldogasszony római katolikus templom kriptájának feltárása. In. Magyar Múzeumok XIII. évf. 3. sz. Szerk. Basics B. Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület, Budapest, 2007. pp. 38-40. 5 „Az magyar hintának az hátulsó bakjára nagy öreg, fekete bőrrel bo­rított, ónos szegekkel czifrán megvert ládát tettenek.... (1736)”. Erdé­lyi szótörténeti tár. VII. Akadémiai Kiadó, Budapest, Kriterion Kiadó, Bukarest, 1995. p. 760. Feketén kívül vörös, vagy vöröses barna színű bőrrel is vontak be ládákat: „Néhai kedves Bátyám ő Nga kítsíny Veres Bőrös ezüstes Ládátskáját is bé küldeni ne sajnálja.. (1796). Erdélyi szótörténeti tár. VI1. p. 760. 6 J. G. Krünitz: Oekonomische Encyklopädie oder allgemeines System der Staats- Stadt- Flaus- und Landwirthschaft, in alfabetisher Ordnung. 1773-1858. Koffer (Reise=Koffer) címszó alatt. 42. kötet, 1788. vagy www. Krünitz.online. Fordítását Id. B. Perjés J. - Kovács P. id.m. pp. 26-29. (ford. Kovács P.) 7 Krünitz id.m. Koffer (Reise=Koffer) címszó alatt, 42. kötet, 1788. vagy www. Krünitz.online 8 Krünitz id.m. Koffer (Reise=Koffer) címszó alatt, 42. kötet, 1788. vagy www. Krünitz.online 9 Gall, G„ Leder im Europäischen Kunsthandwerk. Klinkhardt & Bier­mann, Braunschweig, p. 1965. 285. 221. kép 10 Egy 1700 körüli, vaslemezekből kialakított indamotívumokkal díszí­tett láda látható a krakkói Nemzeti Múzeum kiállításán, ez azonban se­lyemmel borított, valamint a láda formája, mérete és a lemezdíszítések kidolgozása is eltér a szóban forgó erdélyi ládákétól. 11 Balogh Jolán: Kolozsvári reneszánsz láda 1776-ból. In: Kelemen Lajos emlékkönyv, Bukarest, 1957. pp. 9-23. 1. kép. Bőrrel borított, fémszögekkel díszített láda, 17-18. század. Európai munka. Vouitton gyűjtemény (H. Clousot: Geschmückte Lederarbeiten c. munkája alapján). 2. kép. Az ún. Pákei láda, 1776. Fémlemezből kivágott motívu­mokkal díszített, bőrborítású láda, fehér vászonbélésén papírkivá­gásokkal. Iparművészeti Múzeum, Budapest. 1.2. Az ún. Pákei láda A székely eredetű, és a 17. század elején Kolozsvá­ron letelepedett pákei Pákei család vöröses barna bőrrel bevont, vaspántokkal kereteit, finoman stilizált, vékony vaslemezből kivágott, gazdag virágornamentikával dí­szített ládáját Balogh Jolán kolozsvári magyar mesterek munkájának tartja. A fedélen és annak belsejében lévő év­számot- 1776-akészítés idejének tekinti. A láda díszíté­sének kazettás rendszerét valamint virágmotívumait a fes­tett mennyezetekéhez hasonlítja, és templomi munkáival való összevetés alapján feltételezi, hogy a dekoráció rajza a kolozsvári asztalos céh tagjának, Asztalos Boka János mesternek műhelyéből került ki. „Miután pedig a láda dí­szítésének rajzai feltétlenül magyar asztalostól származ­nak, feltehetőleg a vasmunka is magyar mester műve.. Az áttört fémvirágok alá a bőrre kék, vörös és sár­ga, mára megkopott, kevésbé felismerhető színű bár­sonybetéteket helyeztek, amit Balogh a kolozsvári 12 Balogh Jolán. id.m. p. 15. 53

Next

/
Thumbnails
Contents