Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 8-9. (Székelyudvarhely, 2009)
Kovács Petronella: 18. századi, erdélyi, bőrrel borított díszes útiládák. I. rész: Történeti vonatkozások, készítéstechnikai kutatás és anyagvizsgálatok
Egykori leírások tanúskodnak, hogy szegekkel díszített útiládákat a történelmi Magyarországon is használtak.5 A 18-19. században megjelent Krünitz enciklopédia6 az úti ládák készítésénél részletesen ismerteti fémpántjaik és vereteik készítési módját,7 8 azonban sem azok, sem a bőrborítások díszítőmotívumait nem említi. Ugyanakkor megjegyzi, hogy útiládák borítására gyakran használtak szőrös bőröket is: „A fókabőrt szőrével együtt alkalmazták útiládák (kofferek) bevonására, mivel így nem ereszti át a vizet.”15 A fennmaradt ládák alapján megállapítható, mind a bőrborításokat, mind a fémvereteket gyakran díszítették virágmotívumokkal. A 17-18. századi, bőrrel bevont spanyol, francia és angol ládákon a motívumokat általában egyszerű félgömb vagy díszes fejű szögekkel alakították ki (1. kép), míg az itáliai ládákon gyakoribb a mezőket alkotó fémpántok alkalmazása, melyeket trébeléssel, véséssel vagy más fémmegmunkálási technikával díszítettek. A 18. századi német és osztrák ládák között mindkét díszítési technikára találunk példát.9 A tanulmány tárgyát képező ládák egy harmadik csoportba sorolhatók: fémlemezekből kivágott virágmotívumokkal ékesítettek.10 11 * Ez utóbbi típusból a kutatás megkezdésig hét, erdélyi eredetűnek tartott, 18. századi darab volt publikált (1. táblázat a., c., e., f., h., m., o.). Az egyiket, az akkor még magántulajdonban, 2003 óta az Iparművészeti Múzeumban őrzött darabot, Balogh Jolán közölte 1957-ben11 (2. kép, 1. táblázat f.). Múzeum, 1997. pp. 29-38., Ráduly Emil: A váci Fehérek temploma kriptafeltárása. In. Műtárgygyvédelem 26. Szerk. Török K. Magyar Nemzeti Múzeum, 1997. pp. 21-28. Bathó Edit: A jászberényi Nagyboldogasszony római katolikus templom kriptájának feltárása. In. Magyar Múzeumok XIII. évf. 3. sz. Szerk. Basics B. Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület, Budapest, 2007. pp. 38-40. 5 „Az magyar hintának az hátulsó bakjára nagy öreg, fekete bőrrel borított, ónos szegekkel czifrán megvert ládát tettenek.... (1736)”. Erdélyi szótörténeti tár. VII. Akadémiai Kiadó, Budapest, Kriterion Kiadó, Bukarest, 1995. p. 760. Feketén kívül vörös, vagy vöröses barna színű bőrrel is vontak be ládákat: „Néhai kedves Bátyám ő Nga kítsíny Veres Bőrös ezüstes Ládátskáját is bé küldeni ne sajnálja.. (1796). Erdélyi szótörténeti tár. VI1. p. 760. 6 J. G. Krünitz: Oekonomische Encyklopädie oder allgemeines System der Staats- Stadt- Flaus- und Landwirthschaft, in alfabetisher Ordnung. 1773-1858. Koffer (Reise=Koffer) címszó alatt. 42. kötet, 1788. vagy www. Krünitz.online. Fordítását Id. B. Perjés J. - Kovács P. id.m. pp. 26-29. (ford. Kovács P.) 7 Krünitz id.m. Koffer (Reise=Koffer) címszó alatt, 42. kötet, 1788. vagy www. Krünitz.online 8 Krünitz id.m. Koffer (Reise=Koffer) címszó alatt, 42. kötet, 1788. vagy www. Krünitz.online 9 Gall, G„ Leder im Europäischen Kunsthandwerk. Klinkhardt & Biermann, Braunschweig, p. 1965. 285. 221. kép 10 Egy 1700 körüli, vaslemezekből kialakított indamotívumokkal díszített láda látható a krakkói Nemzeti Múzeum kiállításán, ez azonban selyemmel borított, valamint a láda formája, mérete és a lemezdíszítések kidolgozása is eltér a szóban forgó erdélyi ládákétól. 11 Balogh Jolán: Kolozsvári reneszánsz láda 1776-ból. In: Kelemen Lajos emlékkönyv, Bukarest, 1957. pp. 9-23. 1. kép. Bőrrel borított, fémszögekkel díszített láda, 17-18. század. Európai munka. Vouitton gyűjtemény (H. Clousot: Geschmückte Lederarbeiten c. munkája alapján). 2. kép. Az ún. Pákei láda, 1776. Fémlemezből kivágott motívumokkal díszített, bőrborítású láda, fehér vászonbélésén papírkivágásokkal. Iparművészeti Múzeum, Budapest. 1.2. Az ún. Pákei láda A székely eredetű, és a 17. század elején Kolozsváron letelepedett pákei Pákei család vöröses barna bőrrel bevont, vaspántokkal kereteit, finoman stilizált, vékony vaslemezből kivágott, gazdag virágornamentikával díszített ládáját Balogh Jolán kolozsvári magyar mesterek munkájának tartja. A fedélen és annak belsejében lévő évszámot- 1776-akészítés idejének tekinti. A láda díszítésének kazettás rendszerét valamint virágmotívumait a festett mennyezetekéhez hasonlítja, és templomi munkáival való összevetés alapján feltételezi, hogy a dekoráció rajza a kolozsvári asztalos céh tagjának, Asztalos Boka János mesternek műhelyéből került ki. „Miután pedig a láda díszítésének rajzai feltétlenül magyar asztalostól származnak, feltehetőleg a vasmunka is magyar mester műve.. Az áttört fémvirágok alá a bőrre kék, vörös és sárga, mára megkopott, kevésbé felismerhető színű bársonybetéteket helyeztek, amit Balogh a kolozsvári 12 Balogh Jolán. id.m. p. 15. 53
