Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 8-9. (Székelyudvarhely, 2009)

Puskás Éva: A Szatmári Római Katolikus Egyhámegye kulturális javaainak megmentése

9. kép. Szilassy János ötvösmester által készített úrmutató.

10. kép. Harang.

11. kép. A szatmárnémeti Püspöki Palota díszterme.

12. kép. A szatmárnémeti Püspöki Palota kápolnája.

A klenódiumok többsége 18-20. századi. Anyaguk ezüst vagy réz (gyakrabban sárga-, mint vörösréz), általában aranyozottak, és többségük inkább csak fizikailag sérült. Vannak közöttük Joseph Kern, Anders, Bittner János, Hann Sebestyén műhelyeiben készült ötvös remekművek. Az ötvösmunkákon belül a monstrancia az a tárgy, amelyen a barokk a legtöbbet gazdagított és változtatott. Ékes bizonyítéka ennek a lőcsei születésű Szilassy János ötvösmester úrmutatója, melyet gróf Károlyi Anna rendelt, majd adományozott 1756-ban a ferenceseknek (9. kép). Ez egyike a legszebben megmunkált műveinek, az egri, győri és a kassai úrmutatók mellett. Tűzzománc képei

bibliai jeleneteket ábrázolnak; színes zománcos virágok, angyalfejek, angyalalakok és ékkövek díszítik. Az úrmutató egyike a legszebb és legértékesebb tárgyainknak. Az ezüstből, aranyozott vagy ezüstözött rézből készült tárgyak többsége a használat során megkopott, vagy fizikailag megsérült. Ezeket megcinezték, javították, tisztították. A nem megfelelő tisztítások során a fémfelületek megkarcolódtak, az aranyozás megkopott, a vésett, cizellált felületekbe bennmaradt tisztítószerek (súrolópor, Szidol, fogpaszta) pedig vegyi reakciókat indítottak el, amik a tárgyak korrózióját eredményezték. Több esetben ezek a folyamatok a nedvesség aktiváló hatására felgyorsultak.

110