Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 7. (Székelyudvarhely, 2008)
Benedek Éva - Mara Zsuzsa: Restaurált egyházi tárgyak kiállítása a Csíki Székely Múzeumban
lábával egy hasábra vagy könyvre lép. Annak ellenére, hogy ábrázolási módja meglehetősen szigorú kánonokat követ, attribútumai között némi változatosság figyelhető meg. A prototípussal ellentétben a halotti kereszt nem mindenhol jelentkezik együtt a pálmaággal, valamint a főpapi süveget esetenként a kezében tartja, míg olykor a lábánál hever. Ritkább és valamivel újabb ábrázolás az, amikor a gyónási titok megőrzésére utalva a szent, bal kezével nyelvére mutat. Cseh és német plasztikákon előfordul a lakat is, mint a hallgatás jelképe.25 A jelen tanulmányban tárgyalt kisméretű szobor attribútumaiból csak a birétum maradt meg továbbá a kanonoki ruha utal a prototípushoz való törekvésre. Állapotfelmérés és a restaurálás menete A restaurálás megkezdését, a szobor fotódokumentációjának elkészítése és a szent ikonográfiájának tanulmányozása előzte meg. Az alak bal lába és karja, süvegének, illetve talapzatának egy része hiányzott. A szobor felső felén a szenynyeződés különösen a palást mélyedéseiben rakódott le vastagon. A kiemelkedő részekről a festékréteg lekopott. A reverenda jobb oldali része kissé megégett, melyre a festékréteg zsugorodása is utalt. A rovarkárosodások többnyire a szobor alsó részét érintették. A festékréteg jó megtartású, jól kötődött a hordozóhoz, nem voltak lepergések vagy táskásodások, ez megkönnyítette a tisztítási műveleteket. A felületi szennyeződések, puha szőrű ecset segítségével, a makacsabb, zsíros szennyeződések leválasztása és a mélyedésekben lerakodott piszok eltávolítása pedig vegyszeres illetve mechanikus módszerek váltakozásával történt. Tisztítási próbák alapján sikerült kiválasztani a megfelelő oldószereket. A keverék arányát a színek érzékenységétől függően változtattuk: az etilalkohol (70%), terpentin (29%), lenolaj (1%) és néhány csepp ammónium-hidroxid keverékét esetenként 25% dioxánnal vagy 25% dibutilftaláttal módosítottuk (28. kép), majd a felületeket dibutilftaláttal töröltük át. A mélyedésekbe beült makacs szennyeződések a nedves tisztítás során kissé feláztak és szemészlándzsa segítségével viszonylag könnyen eltávolíthatóknak bizonyultak. Azokon a felületeken, ahol a festékréteg teljesen hiányzott a fát 1 rész technikai alkohol és 1 rész víz keverékével tisztítottuk (29. kép). A hiányzó attribútumok felkutatása lehetetlennek bizonyult, a szobor már ezek nélkül került a múzeumi gyűjteménybe. Az ikonológiai kutatások a hiányzó elemek pótlásához nyújtottak támpontot. A kiegészítések mértéke etikai problémákat vetett fel, ezért a kérdéses tartású bal kar rekonstrukciója elmaradt. A bal láb kiegészítéséhez segítséget nyújtott a másik láb, valamint a ruha redőzete. A papi süveg és a posztamens kiegészítésénél követni lehetett a meglévő formákat. Ez utóbbi kiegészítése nélkül nem lehetett vol-25 Liszka József: Adalékok Nepomuki Szent János ikonográfiájához. In: Acta Etimologica Danubiana 4 (2002), Komárom-Dunaszerdahely, pp. 11-22. na a szobrot talpára állítani. A törésfelületek tisztítása után a megfelelő elemrészek beragasztását enyvvel végeztük.26 A pótlások juharfából készültek27 (30. kép). A rovarjáratok és a festékréteg hiányainak tömítéséhez 3,5-7%-os nyúlenyv és hegyikréta keveréket alkalmaztuk. A kirepülő nyílásokba meleg enyvben megáztatott kenderkócot tömködtünk, melyre a többi felülettel együtt, ecset segítségével rétegesen hordtuk fel a kiegészítő maszszát. A fa kiegészítéseket előenyvezés után ugyanezzel a módszerrel alapoztuk le (31. kép). Száradás után az alapozást nagyon finom szemcséjű dörzspapírral kissé szint alá csiszoltuk. Az esztétikai helyreállítás akvarellel, beilleszkedő retus alkalmazásával történt, melyre védő lakk került (32. kép). 5. Feszületek A feszületek alcím alá sorolható a Csíki Székely Múzeumban őrzött két kisméretű 19—20. századi korpusz és a csíksomlyói ferences rendház tulajdonában lévő 18. századi szárnyas feszület. Átvételi állapotban a két korpusz felületét sötét kormos réteg borította, szerkezeteikben hiányosak voltak, biológiai és fizikai károsodásokat szenvedtek. Konzerválásuk a tárgyak károsodásától függően a megfelelő restaurálási módszerekkel történt. Ebből a csoportból a feszületek egy ritkább ábrázolási formáját, a „Szárnyas feszületet” emeljük ki és tárgyaljuk részletesen (33. kép). Szárnyas feszület A tárgy leírása A szárnyas Jézus ábrázolási módjában eltér a hagyományos feszületektől. Assisi Szent Ferencre vezethető vissza ennek a feszülettípusnak a megszületése, akinek az egész életét végigkíséri a kereszt iránti nagy tisztelete. Szent Ferenc, a bűnbánók kereszt alakú ruhájában indult el a fájdalom útján, megpróbálván egyre jobban hasonulni és egyesülni Mesterével. Végigjárva a via cruciş állomásait, eljutott a Golgotára, ahol a Szent Kereszt ünnepének hajnalán így imádkozott: „O, Uram, Jézus Krisztus, két kegyelmet kérek Tőled, mielőtt meghalok. Add, hogy érezhessem azt a szeretetet és azt a szenvedést, melyet Te éreztél, mikor értünk keresztre feszítettek.” /2 Cél 3, LM 13/ Mialatt mély áhítattal, imádságba merülve térdelt, megnyílt előtte az ég, s egy tűzből és fényből sugárzó szárnyas lényt, egy szeráfot látott, egyikét azoknak a szellemeknek, akik Isten trónja előtt állnak. De ez a dicsőséges alak szenvedett: szárnyai egy keresztre feszített ember testét takarták, ám arcán az odaadott szeretet boldogsága ragyogott.28 Látomásának képi ábrázolásaként vált ismertté a szárnyas feszület, melyet a ferences barátok szimbólumképükként tekintenek. 26 20-25%-os csontenyv 27 Köszönet László Magdolna kolleganőnk segítségéért. 28 Soós Sándomé: Assisi Szent Ferenc és a kereszt. In: „Te vagy a szépség”. Ferences lelkiség - ferences örökség. 2006. Ferences Gimnázium kiadványa, Szentendre. 54
