Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 7. (Székelyudvarhely, 2008)
Benedek Éva - Mara Zsuzsa: Restaurált egyházi tárgyak kiállítása a Csíki Székely Múzeumban
A feszület restaurálása A csíksomlyói ferences rendház folyosójának falán függött a restaurálás tárgyát képező szárnyas feszület. A szobor erősen szennyezett volt, a festékréteg több helyen feltáskásodott, megrepedezett, a sugarakon illetve a szárnyakon fahiányok mutatkoztak, az egész felületen javítgatások, átfestések, pótlások voltak megfigyelhetők (34. kép). Első műveletként a felületi porréteg eltávolítására került sor, amit elővigyázatosan kellett elvégezni, mert a festékréteg nagyon rosszul kötődött a hordozóhoz. A fa - valószínűleg alacsony páratartalom hatására - kiszáradt és enyhén összezsugorodott, aminek következtében a festékréteg feltáskásodott és törékennyé vált. A száraz tisztítás után a fellazult festékréteg megkötése következett (35. kép). Az érintett felületek alá injekciós tű segítségével etilakohol és víz 1:1 arányú keverékét, majd vízfürdőben felmelegített 7%-os nyúlenyvet fecskendeztünk. A festékréteget spatula segítségével óvatosan visszanyomogattuk és cigarettapapírral rögzítettük, amit száradás után leválasztottunk. Az átfestések feltárása céljából kutatóablakokat nyitottunk, melyek alapján megállapítottuk, hogy az átfestések alatt viszonylag jó állapotban maradt meg az eredeti aranyozás. Ez megerősített abban, hogy az utólagosan ráfestett bronz festéket érdemes eltávolítani. Az aranyozott felületből vett minták rétegszerkezetét mikroszkóppal megvizsgáltuk, majd az arany valódiságának megállapítása érdekében nátronlúgot cseppentettünk a mintára. A kísérlet eredménye arra utalt, hogy az arany nem tartalmaz adalékanyagot. A feltárás során - az előzetes kutatási eredményt figyelembe véve - Szuperkromofág oldószerkeveréket29 valamint n-dekanol (90%) és metilén-klorid (10%) keverékét használtunk (36. kép). Az átfestés eltávolítása centiméterről centiméterre történt, vigyázva a nagyon vékony aranyrétegre, nehogy megsérüljön. A feltárás hosszas folyamatának eredményeként a kereszt eredeti barna színe is felszínre került. Az olajfestékkel festett testszínek tisztításához technikai alkohol és lakkbenzin keveréke bizonyult a legmegfelelőbbnek. A meglazult elemek és a hiányzó részek pótlásainak ragasztása 20-25%-os csontenyvvel történt (37. kép). A fapótlásokat enyvvel átitattuk, majd a hiányzó festékréteg kiegészítésére is használt krétás alapozással30 fedtük (38. kép). Azokon a felületeken, ahol eredetileg aranyozás volt az alapozáson kívül 3-4 réteg vörös bóluszt31 is alkalmaztunk (2 rész bólusz, 1 rész 6%-os nyúlenyv). Száradás után előbb finom dörzspapírral majd tojásemúlzió és parafadugó segítségével lecsiszoltuk. A bólusz szemcseméreténél és kristály-szerkezeténél fogva fényesre simítható és ezért a polírozandó fém fóliák alá igen alkal-29 Összetétele: 3-9% metanol, 85-93% diklór-metán és paraffin 30 3,5-7 %-os nyúlenyv és hegyikréta 31 Bólusznak nevezik a különböző színű földfestékek agyagtartamú változatait. Fő tömegében kaolinit (fehér bólusz) alkotja, ehhez járulnak a különböző színeket adó vasoxidok; Fe203 színezi a vörös bóluszt, FeO(OH) a sárgát. Ld.: Hóós Mariann: Egy gótikus faszobor festékrétegeinek felépítése és vizsgálata. In: Műtárgyvédelem. 1991. 20. Szerk.: Török Klára, Magyar Nemzeti Múzeum, pp. 19-28. más.'2 Aranyozás előtt átnedvesítettük a felületeket, hogy a füstarany jobban tapadjon (39. kép), majd körülbelül 10 óra száradás után az aranyozott felületeket achátkővel felpolíroztuk. Az eredeti aranyozás és az újonnan felhordott laparany színe közötti különbség összhangba hozása érdekében ez utóbbi részeket patináztuk. A korpusz és a kereszt esztétikai helyreállítása beilleszkedő retustechnikával, olajfestékkel történt. Végül az egész felület matt védő lakkréteget33 kapott (40. kép). 6. Festett táblaképek (ikonok)TM A kiállításon bemutatott tárgyak sokszínűségéhez a Csíki Székely Múzeum négy keleti eredetű, kisméretű táblaképe - egy 18-19. századi, „Menekülés Egyiptomba” c. olajjal festett táblakép (4L, 43. kép), egy „Jézus bevonulása Jeruzsálembe” c. 17. századi, stílusa alapján neobizantin ikon (42-43. kép), valamint két különböző stílusú, de hagyományosan festett, szintén 17. századi, a „Elárom királyok imádása” és az „Illés próféta” c. kép - is hozzájárult. Az ikonok állapota nagyon változó volt, melyet valószínűleg a hordozó faanyag határozott meg. Ellentétben a hárs- vagy nyírfával, a fenyőfélékre (lucfenyő) festett képek szerkezetükben instabilabbaknak bizonyultak és rovarkárosodásuk is nagyobb mértékű volt. A hő és páratartalom ingadozásra érzékenyebben reagáltak, több festéklepergés, repedés, vetemedés keletkezett rajtuk. A táblaképek általános jellemzőjeként említhetjük viszont a besötétedett, megsárgult lakkréteget, az égés nyomokat, a füst és viaszfoltokat valamint a kisebb hiányokat. A továbbiakban a „Három királyok imádása” c. táblakép restaurálását (44. kép) tárgyaljuk részletesen. Három királyok imádása A táblakép leírása Az ikonokra jellemző, hogy egy képen belül ugyanannak a szentnek az életéből több különböző eseményt ábrázol a festő. A bizánci ikonográfiában, Jézus születésének témája is több pillanatot foglal magába. Ezeknek a képeknek a központi kompozíciója általában az istállóban fekvő gyermek Jézus, anyjával és az állatokkal, majd körülötte váltakoznak a különböző események: az angyal hírül adja a pásztoroknak a messiás megszületését, a három királyok jövetele, Salomé megmosdatja a gyermek Jézust, Józsefet megkísérti az ördög. A témakör egy változataként a Csíki Székely Múzeumban lévő kisméretű képen csak két jelenetet láthatunk: jobb oldalon a Királyok imádását, bal oldalon pedig a jászolban fekvő kis Jézust, Szűz Mária, Szent József és egy angyal társaságában. A jobb oldali jelenet kissé előtérbe van helyezve a másikhoz képest, mely látszólag nem illeszkedik teljesen a kompozícióba. 32 Ld.: Hoós Mariann id.m. 33 Gyártó: Leffanc & Bourgeois, alifás gyanta tartalmú matt védőlakk 34 Ikon (gör.): eikón (kép) - bizánci szentkép. Festésének körülményes technikáját, formáját, az ábrázolási típusait előírások szabályozták. (http://www.mimi.hu/muveszet/ikon.html) 55
