Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 6. (Székelyudvarhely, 2007)
Bernáth Andrea: Egy pár eszkimó gyermekcsizma restaurálása
8. kép. Alaszkai lábbelik. 9. kép. Inuit lábbelik. Előállítási és feldolgozási technikák Az északi népek által készített fehérje alapú termékek alapanyagát általában olyan bőr képezi, amelynek hagyományos kezelése a következő: nyújtás, dörzsölés és rágás.9 10 (13 a-c. kép) Cserzetlen bőrről beszélhetünk tehát, mely készítési módjának különböző elnevezéseit találjuk a szakirodalomban: primitív cserzés, benszülött cserzés es tel-cserzes. A talp sötétebb színe és fényesebb felülete zsírral való kezelés következménye. A zsírozás nagyobb vízhatlanságot biztosít a bőrnek, ami elengedhetetlen mivel havas, jeges talajjal érintkezik. A csizmaszáron elkülönülnek kevésbé síma, érintésre szőrösnek tűnő felületek is, ami annak bizonyítéka, hogy ezeken a helyeken a szőrt csak részlegesen távolították el borotválással, míg a talp és a felső köríves sáv esetében teljesen szőrtelenítették a bőrt. 9 Schmidt, A. L. - Feldthus, A. - Carlsen, L.: On the Changes of Skin Characteristics through an Innuit Tanning Procedure, 10th Triennial Meeting Washington, DC, USA, 1993. 3. kötet, 182. o. 10 White, S. J. - Sully, D. M.: The Conservation of a Siberian Parka: A Joint Approach, ICOM Conservation of Leather and Related Objects, Interim Symposium at the Victoria & Albert Museum London, 1992, 54. o. «S% 10. kép. Lappföldi lábbelik. Szabás Gyakorlott, ügyes kézre vall az előzetes rajzot és méréseket nélkülöző szabás, amely alapján összevarrták a csizmákat. Méretbeli különbségek a két tárgy között vannak ugyan, de nem zavaróak. A talptól kiindulva szimmetrikus szabásúak, és nem használták őket eleget ahhoz, hogy a lábhoz idomuljanak, így nem lehet megállapítani melyik a bal és melyik a jobbblábas. Ezért a tárgy felmérése során Cl illetve C2 jelzéssel látuk el a darabokat. 55